2. Egy festőnő élete a reneszánsz korban

 Februárban Budai Lotti: A festőművész c. könyvét olvastuk a könyvklubbal. 

1. Történelmi regény-e ez vagy fikció?

Talán hibrid, hiszen vannak benne valóban élt személyek, és a történelmi események és a háborúk is valóságosak, de a főszereplőnk fiktív. A fülszöveg szerint történelmi, a korrajz hiteles, viszont a molyon nincs rajta ez a címke. 

2. Milyen tanulságokkal, ismeretekkel gazdagított a kötet?

• művészettörténet
• hitéleti, egyháztörténettel
• történelmi
• nőtörténettel
• Savanrole története, aki egy mártír, aki jót akart, de rossz eszközökkel
• Valakit zavart az elején, hogy jó könyvre számított, de aztán sok olyan dolog volt benne, amivel már más könyvekben is találkozott.
• Hogyan lesz festék a lapis lazuritból? 
• a részleteket egy képen nem a mester festette
• bíborcsigák
• ki kinek volt a kortársa
• humor is volt benne
• nyomda első használata
• történelmi személyek megismerése
• Lorenzo Medici személye
• Firenze mint a reneszánsz egyik központja
• pápák kettőssége
• hatalom nincs árnyoldalak nélkül
• Mi tesz valakit jó vezetővé? Ha arányaiban több jót tesz, mint rosszat? 
• Egy jó emberből nem lesz automatikusan jó vezető, de rossz emberből lehet akár jó vezető is.
• A vezetőknek nem az a dolga, hogy az embereknek jó legyen, hanem, hogy jól tegye a dolgát. 
• Ki ítéli meg, hogy ki a jó vezető? Sokszor a kortársak és az utódok mást mondanak. 

3. Szereplők:

Loranzo Medici: 

• támogatta a fiatal művészeket
• összefogta a várost
• szerették
• kétarcú
• megértő, családszerető
• a pápát befolyásolta
• a pénzügyekhez azonban nem értett, azt bízhatta volna másra
• morálisan szürke karakter

Bianca: 

• tudta, hogy mit akart, és azt ki is harcolta
• jól viszonyult a többiekhez
• alkalmazkodott a körülményekhez

Katerine Sforza:

• erőskezű
• támogató
• azért voltak disznóságai is

Kapitány: 

• jó városvezető
• bátor
• hűséges

Bertolo mester:

• ahogy tanította, úgy is élt: alázatosan
• a festők is rá vannak szorulva más mesteremberekre
• új technikákat is alkalmazott
• kiderült, hogy barna szín nincs: ez a többi szín sötét árnyalata

Patkány:

• számító, ugyanakkor beérte a hat arannyal

4. Tetszett-e a könyv vagy nem és miért?

Magdi néni: Tetszett amikor olvasta. Izgatta, hogy valódi történelmi szereplő-e a lány? Tetszett a történetmesélés, eseménydús volt. 

Ildikó: Minden volt benne, mint egy turmixban. Tetszett, hogy korhűen mutatta be a festészetet. Globálisan azonban nem tetszett a stílusa miatt. 

Anikó néni: Érdeklődve olvasta, tetszett neki, lekötötte. Plusz pont, hogy nem felejtette el a történetet.

Ági: Tetszett a korábrázolás. Felelevenítette a történelmi ismereteket. Jól volt megírva, olvasmányos, kellemesen tanult általa.

Marika: Tetszett, de csak 4-t tud rá adni. Sok általa ismert elem volt benne. Jól megírt, olvastatta magát. Túl sok új elemet nem talált benne, de azok jók voltak.

Nóri: Könnyű, olvasmányos, de nem pendített meg benne húrokat. A történet előrehaladtával a festészet mellékessé vált. 

Anikó: Színes volt, sokrétű, sok témát felhozott, de ezeket nem bontotta ki. A festékek készítése viszont nagyon érdekes volt.

Kati néni: Nagyon tetszett, ötös. Felüdülés a többihez képest.

Anita: Tetszett, de egyszer olvasható kategória

2024/1. A postán rendelt japán feleségek története

 Könyvklubunk 2024-es tematikája A történelmi igazságtalanságok lesznek, ennek első része Julie Otsuke: Buddha a padláson című lett. Olyan történelmi helyzetekkel akarunk megismerkedni, ami nem kap olyan sok visszhangot, de mégis fontos lenne róla tudnunk. Mivel új témába kezdtünk, először is a történelmi regényről beszélgettünk.

Milyen is egy jó történelmi regény? 

•  hiteles
• legyen benne olyan szál, amihez kötődni tudunk
• szereplőknek lehessen drukkolni
• újdonságot mondjon
• források legyenek, amire támaszkodhatunk
• ne legyen szájbarágós
• izgalmas regény legyen
• atmoszféra 

Ekkor felmerült, hogy mit nevezünk egyáltalán történelmi regénynek? Csak amik valós történelmi személyekről szóltak, ami dokumentalista jellegű? Fontos, hogy ne csak egyoldalúan mutassa be az eseményeket a könyv. 

A Buddha a padláson tehát történelmi regény? Mit tanultunk belőle? 

Igen az, tényszerű. Pearl Harbor után az összes japánt áttelepítették, attól függetlenül, hogy bűnös volt-e? Pedig hány évvel azután történt ez, hogy megérkeztek az USA-ba, a gyerekeik már amerikaiaknak születtek. keményen dolgoztak, szinte minta-állampolgárok voltak, mégis szívszorító, hogy így jártak. 

Felmerült a kérdés, hogy mit várunk a bevándorlóktól? Azt, hogy beilleszkedjenek vagy a hagyományaikat őrizzék? Ha önként vándorolt ki, akkor egyénként ment ki a jobb élet reményében, mégis az elől szöktek, ahová kerültek. Egyáltalán nem lett jobb életük. A közösség és az egyén összeütközött, mégis egy közösséget alkottak a kívülállók szemében, de nekik is össze kellett tartaniuk. 

Hol a felebaráti szeretet? Nehéz elképzelni ezeket a korlátozásokat, mert közben hetek teltek el. Mint a lassan forralt vízből a béka sem ugrik ki. 

Az utolsó fejezet

Az eltűnések. Írói szemszögből zseniális húzás, hogy a fejezetből eltűntek a japánok. Szomorú, ahogy halványultak az emlékek, és a végére már abban is kételkedtek, hogy tényleg éltek-e köztük egyáltalán. Mindez pedig relatív rövid időn belül. 

A számomra legmaradandóbb idézet már az első fejezetben elhangzik: 

Tudja egyáltalán valaki, hogy itt vagyok? 

39. old.

Az utolsó fejezet pedig gyomorba vágóan reflektál arról, hogy nem. 

Az elbeszélésmód (TSZ/1) 

• egyáltalán nincs párbeszéd
• tömény információt kapunk, így hiába rövid a könyv, lassan lehet csak haladni vele
• szenvtelen stílus: száraz tények
• gondolatritmus
• amerikaiakról E/3 -ban, személytelenek
• nincsenek személyek
• amikor elkezdődik a kitelepítés, onnantól vannak amerikai nevek
• egyetlen fegyverük van: a hallgatás
• csupa kijelentő mondat
• megrázó, de így tudta elmondani mindenki sorsát
• befogadhatatlan sorsok, egyénként nem is lett volna ilyen megrázó 
• tömény
• érdekes stílus, úgy meséli, mintha egy közösségből bárki lehetett volna
• osztozik a másik sorsában
• megható volt, mennyire japán: kollektivizmus
• E/2 néha beszúrva a szövegbe dőlt betűsen, mintha kiszólna a szövegből
• megdöbbentő és szívszorító
• idegenül hatott
• leróni a tiszteletet

Mire utal a cím?

• mosolygó Buddha a jólét jelképe
• láthatatlanság
• nem akarják a szégyellt hagyományt magukkal vinni
• nem élhették meg a saját identitásukat
• remény, hogy visszatérhetnek? 
• kollektív tudat

Tetszett/nem tetszett? Miért?

• A stílusa és a témája nem, de tanult belőle. Nem kedveli a nők megaláztatásáról szóló könyveket. 
• Megrázó, bravúrosan megírt könyv. Nagyon tetszett.
• Új téma, a stílus megrázó. Értékeli.
• Tetszett, jól tudott haladni vele. A téma és a cím kezdetben elrettentő volt, egyénileg biztos nem választotta volna ezt a könyvet.
• Tetszett, érdekes alkotás.
• Tetszett, de nagyon megdöbbentett.
• Tetszett a könyv, de a stílussal bajban volt. külseje is tetszett. Azt jelképezi, hogy ha valami eltörik, azt aranyporral összeragasztják, hogy értékes legyen. Ez egy keleti művészeti ág, mert náluk a sérült tárgy elviselhetetlen. 
• Tetszett, jó a fordítás is. 

 

Disztópia magyar szemmel

Ehhez a témához Spiró György: Feleségverseny című művét olvastuk.

Az íróról:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Spir%C3%B3_Gy%C3%B6rgy

Az elbeszélő nézőpontja

Markus Zusak: A könyvtolvaj című könyvet olvastuk ehhez a témához. A könyv általános tetszést aratott.
Az íróról kevés információ van a neten:

Markus Zusak

(1975- )

Markus Frank Zusak, (született június 23, 1975)  ausztrál író.  A legismertebb könyve A könyvtolvaj és a The Messenger ( Én vagyok a Messenger), két regény fiatal felnőtteknek, amelyek nemzetközi bestsellerrek lettek. Megnyerte az éves Margaret Edwards-díjjat 2014-ben.

Zusak az ausztráliai Sydneyben született. Édesanyja Lisa eredetileg Németországból és az apja Helmut Ausztriából érkezett. Ők kivándorolt ​​Ausztráliába 1950-es években.  Markus a legfiatalabb a négy gyerek közül, két nővére és egy bátyja van.  Angolt és történelmet tanult a University of New South Wales –on.

Zusak hat könyv szerzője. Az első három könyv, a The Underdog, Verekedős Ruben Wolfe és amikor a kutyák Cry,  1999 és 2001 között jelentek meg, és több díjat kapott értük. 

 A könyvtolvaj 2005-ben jelent meg és már lefordították több mint 30 nyelvre.  Zusak következő regénye Bridge of Clay.

A könyvtolvajt megfilmesítették  2013-ban.

Művek 

·         Az Underdog (1999) 

·         Küzdelem Ruben Wolfe (2000), a folytatása az The Underdog -nak

·         Amikor a kutyák Cry (2001), más néven Ismerkedés a lány; folytatása a  Küzdelem Ruben Wolfe-nak 

·         A Messenger (2002);  Én vagyok a Messenger 

·         A könyv olvaj (2005) 

·         Bridge of Clay,

Megállapítottuk, hogy a tehetség nem korfüggő.

A levélregény lehetőségei

Tobias G. Smollett: Humphry Clinker kalandozásait olvastuk.

Az író életrajza:

https://en.wikipedia.org/wiki/Tobias_Smollett

"Minél tovább élek, annál igazoltabbnak látom, hogy a nevelés szülte előítéleteket soha nem vetkezzük le egészen, még akkor sem, ha rájövünk arra, hogy tévesek és elképesztőek. A nagyon mélyről jövő dolgokat érintő gondolkodási formák annyira rárögzülnek az emberi lélekre, hogy ha az ész néha lazít is ezen a fogáson, mihelyt a lazítást kiváltó ok megszűnik, téveszméink újult erővel és energiával térnek vissza."

450-451. oldal 

A paródia

Henry Fielding: Joseph Andrews és barátja, Mr. Abraham Adams kalandjai c. könyvet olvastuk.

Az író életrajza:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Henry_Fielding

Mai népszerű naplóregény

Ehhez a témához Leiner Laura:A Szent Johanna Gimi 1. (Kezdet) c. ifjúsági regényét olvastuk.

Az írónő életrajza:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Leiner_Laura