http://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszorsz%C3%A1g
Az író életrajzát kicsit nehezebb volt összeszedni, ezért idemásolom:
Italo
Calvino
(1923-1985)
ü Italo Giovanni Calvino Mameli (Santiago de Las Vegas, 1923. október 15. – Siena, 1985. szeptember 19.) olasz író, újságíró.
- Italo Calvino a 20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója volt.
- Egy Havanna melletti faluban, olasz szülőktől született, 1923-ban. Apja, Giacomo Calvino, becenevén Mario, ligúriai származású agronómus, anyja, a szárd gyökerekkel rendelkező Eva Mameli botanikus volt, aki természettudományos egyetemi tisztségeket töltött be kivándorlásuk előtt Paviában és Sassariban. Trópusi botanikuskertet irányítottak Kubában.
- Miután 1925-ben egy hurrikán romba döntötte bungalójukat, rövid Santiago de Cuba-i tartózkodás után, a család 1926-ban repatriált.
- Calvino ifjúkorát apja szülővárosában, Sanremóban töltötte, a második világháború alatt ellenállóként harcolt a partizánmozgalomban. Tagja lett az Olasz Kommunista Pártnak is, az Unità című lapjába rendszeresen írt 1946/47-ben.
- Tanulmányait a második világháború szakította félbe: besorozták a fasiszta hadseregbe, innen megszökött, és csatlakozott a partizánokhoz. A háború után visszatért a Torinói egyetemre, közben dolgozott a kommunista párt lapjának, a L’Unitának. A pártnak is tagja lett, de 1956-ban, a magyar forradalom leverésekor kilépett.
- Első két szépirodalmi alkotásához (A pókfészek ösvénye, Végül arra száll egy holló) a partizánélet élményeiből szerezte anyagát. 1948-tól az olasz könyvkiadás egyik legnagyobb alakja, Giulio Einaudi olasz esszéista, irodalomszervező tulajdonában lévő, torinói székhelyű Einaudi Könyvkiadó legjelentősebb szerzői közé tartozott, segített is a válogatásban az alapítónak és szerkesztőként is közreműködött, miközben több lap is közölte cikkeit.
- 1952-ben járt a Szovjetunióban, ahol egészen közelről szemlélhette a megvalósuló szocializmust, de amit látott, nem töltötte el különösebb örömmel. 1959-60-ban a világ másik felével, az Egyesült Államokkal is megismerkedett, ám itt szerzett élményei sem lelkesítették különösebben.
- 1964-ben megnősült, és előbb Párizsban, majd Rómában telepedett le hosszabb időre. Élete utolsó éveiben Közép-Itália “reneszánsz ékszerdobozában”, Sienában élt, itt is hunyt el agyvérzés következtében 1985. szeptember 19-én.
- Pályája kezdetén a háború utáni neorealizmus jegyében születtek az ellenállásról szóló művei, de az ötvenes évek elejétől egyre inkább a fantasztikum, a meseszerű, a groteszk lett írásainak fő ismertetőjegye. Maga is gyűjtött népmeséket, amelyeket két kötetben jelentetett meg.
- 1960-ban publikálta a Magyarországon is nagy sikert aratott Eleink című kötetet, amelyben három groteszk és fantasztikus kisregényét (A kettészelt őrgróf, A famászó báró, A nemlétező lovag) adta közre. Ezeknek a novelláknak egy részét – a Calvino-életművet bemutató Európa-sorozat soron következő kötetének elbeszéléseit – egy valahai kiadás a sci-fi műfajába sorolta. Rég kiderült azonban, hogy a hallatlan fantáziával megírt, galaktikus fényekkel sziporkázó, pattanásig feszített logikájú történetek nem tűrik a besorolást. A Komikozmosz ugyanis remekmű. 1965-ben megírta a Kozmikomédia című novellaciklusát, amelyben a tudomány világának legendáit és mítoszait ábrázolta ironikus köntösben.
- 1960-ban Italo Calvino olyan neves írók és matematikusok társaságában, mint Jacques Roubaud és Georges Perec csatlakozott Raymond Queneau új irodalmi műhelyéhez, melyet Oulipo (Ouvroir de Littérature Potentielle) elnevezéssel jelölt.
- A hetvenes évek elején felkérték, hogy egy XV. századi tarotkártya-csomaghoz írjon szövegeket. Így készült el 1973-ban az Egymást keresztező sorsok kastélya című regény, a kártya figuráinak egymásba fonódó történetét figyelemmel követő, e történeteket kommentáló írás.
- 1979-ből való az újszerű, játékos szerkesztésmódot alkalmazó Ha egy téli éjszakán egy utazó című regénye, amelyet az alapötlet és az ezt kibontó fordulatos, krimiszerű izgalmakkal teli mese miatt sokan Umberto Eco A rózsa neve című munkájához hasonlítanak. Mindkettő az úgynevezett mágikus realizmus remeke, amely irányzathoz többek között olyan írók tartoznak, mint García Márquez és Borges.
- 1983-ban született meg Calvino utolsó munkája, az önéletrajzi elemekből építkező Palomar. Halála után nem sokkal megjelent a Harvard Egyetemen tartott előadásainak szövege Lezioni americane címmel.
