VI. Földrajz

Ha valamitől megijed az ember, azt a legokosabb megmérni. (19.old)

Ebben a témakörben Daniel Kehlmann: A világ fölmérése c. könyvét olvastuk. Sok idézetet írok majd ide belőle, mert rengeteg jó megállapítás és beszólás található ebben a kivételes regényben.

Németországról ismertető:
http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g

Daniel Kehlmann életrajza:

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Daniel_Kehlmann


1. Hogy tetszett a könyv?

• vicces, jó a humora
• tudósok típusait megismerhettük belőle: az egyik magába zárkózott, a másik világhódító
• fura emberek voltak, megszállottak

Két tudósról szól a könyv. Gaussról, a matematikusról és Humboldtról, a világjáróról.

... és a báró hirtelen ne tudta volna megmondani, melyikük jutott el messzire, és melyikük volt, aki ki sem mozdult otthonról.

(285. old.)

 2. Kettejük közül ki az igazi tudós?

Más társadalmi rétegből jöttek: Gauss az alacsonyabból. Ő is kimozdul azért, hisz földmérő lesz.

3. Kiosztottam az idézeteket, amiket ide is leírok, és azokra reagáltunk.

Humboldt az álmai után ment, a társa volt a gyakorlatias ember, róla mégsem emlékezik meg az utókor.

Az ember akkor házasodik meg, ha semmilyen lényeges célja nincs az életben.

(26. old.)

 Az ember azért akar tudni valamit, mondta Humboldt, mert tudni akarja. (65.old.)

A világosság, kiáltotta Humboldt, nem fény, hanem tudás!
(67.old.)

A dolgok még nem szoktak hozzá, hogy fölmérjék őket.
(110.old.)

Aki messzire utazik, mondta Boupland, sok mindent megtud. Egyet s mást önmagáról is.
(173.old.) 

Amit megismerünk, abban már eltűnik az újdonság varázsa. Mennyire befolyásol a mérés? Ezekről is elmélkedik Gauss:

Különös és igazságtalan, mondta Gauss, a létezés siralmas esetlegességének ékes példája, hogy tetszik, nem tetszik, egy bizonyos korban születünk és annak foglyai vagyunk. Ez méltánytalan előnyt szerez az embernek a múlttal szemben és bohócot csinál belőle a jövő szemében.

(7. old.)

 Gauss szóba hozta a véletlent, minden tudás ellenségét, melyet mindig is le akart győzni.
(11. old.)

Az igazi zsarnokok a természeti törvények.
(214.old.)

Az értelem nem alakít semmit és nem sokat ért... A világot úgy ahogy ki lehet számítani, de ez még nem feltétlenül visz közelebb a megértéshez.
(214.old.)

Amit egyszer valaki fölmért, már nem olyan volt, és nem is lehet többé olyan, mint annak előtte.
(260.old.)

Tehát megismerhető-e a világ?

4. Melyik férfi volt a szimpatikusabb?

Döntetlen lett az állás: 4-4. Humboldt a látványosabb, Gauss a mufurc, nem egy társasági ember. Volt a könyvklubosok között, aki nem szerette a nyüzsgő embereket. Neki Humboldt sok volt.

5. Az utókor kit/mit értékel jobban?

Az elméletet. A gyakorlati tudást sokan nem is nevezik tudásnak, tudóshoz méltónak. Ma már mintha fordulna a kocka, és a gyakorlati embereket értékesebbnek tartjuk.

Az író nagyon sok tudást összehoz ebben a könyvben, ő értékeli mind a két tudóst. Emberivé tette a tudósokat. 

A művészek túlságosan könnyen megfeledkeznek a feladatukról, a létező világ bemutatásáról...

(215.old.)

A kor és az utókor elismeri a tudósokat, bár a földrajzi felfedezőket kevésbé ismerjük.

Ha földrajzi felfedezéseket említünk, mindenkinek rögtön Amerika felfedezése jut eszébe. De aztán mások is eszünkbe jutottak:

• Marco Polo
• kalandregények
• Vámbéry Ármin
• Kőrösi Csoma Sándor
• Julianus barát
• Livingston
• Teleki Sámuel
• Kittenberger Károly
• ismeretlen területek, kincsek keresése
• Raj c. regény: az óceánok kutatása
• sivatag felfedezése (Az angol beteg)

6. Mi a könyv üzenete?

• vállalkozó emberek nélkül kevesebbet tudnánk
• fel kel mérni a világot
• tiszteljük a tudósokat
• sajnáljuk azokat, akik nem olvanak, és ezekről az élményekről, tudásról lemaradnak
• ismeretterjesztő

... meg kellett értenünk, hogy fáradozásaink valódi célja nem a világmindenség volt, hanem csupán a másik...

 (258. old.)