11/2. A.S.Byatt: Mindenem

Byattnak nincs meg magyarul az életrajza. Ezúttal is köszönöm Boginak a fordítást! Ide másolom:

A.S.Byatt

(1936-  )

•       Dame Antonia Susan Duffy ismertebb nevén A. S. Byatt a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka (DBE) angol regényíró, költő, Booker Prize irodalmi díj nyertese. 1936 augusztus 24-én született. A Times magazin beválasztotta az 1945 utáni 50 legnagyobb brit írók táborába.
•       Byatt, Antonia Susan Drabble néven született Sheffield-ben. John Drabble (QC=királynő tanácsadója) és Kathleen Bloor (édesanyát Browning tudósának nevezte egy interjúban) lányaként. Domináns anyjával állandóan harcban állt a neveltetése során, ezért eléggé boldogtalannak érezte magát.
•       Tanulmányait két független bentlakásos iskolában végezte. A Sheffield-i középiskolában és a York-i Quaker Mount iskolában. A II. világháborúban a Sheffield városát ért bombázások következtében a család kénytelen volt York-ba költözni. Nem élvezte a bentlakásos iskolát, egyedüllétre hivatkozott és arra, hogy nehezen barátkozott.
•       Tanulmányait folytatta Cambridge-i Newham Egyetemen, majd az USA-beli Bryn Mawr intézményben és az Oxford-i Somerville Egyetemen. Testvére a regényíró Margaret Drabble-nek és a művészettörténész Helen Langdon-nak.
•       Byatt előadásokat tartott 1962 és 1971 között egyrészt a London-i Egyetemen és a Central School-on is /szintén Londonban van/, 1972 és 1983 között pedig a London University College-ban. 
•       Első regénye a „The Shadow of the Sun” egy domináns apa árnyékában felnövő fiatal lányról szól, amelyet 1964 publikált. A „The Game” (1967) regénye két nővér közötti dinamikát mutatja be. A családi témákat folytatja az alábbi négy regényében/amelyet családi kvartettnek is neveznek: „The Virgin in the Garden” (1978), „Still Life” (1985), „Babel Tower” (1996) és „A Whistling Woman” (2002). Still Life regénye 1989-ben PEN/Macmillan Ezüst toll díjban részesült. D.H. Lawrence „The Rainbow” és Women in Love” regényei inspirációként hatották rá a családi kvartettek regény megírásához.
•       Possessin (1990) regényében két irodalmár két 19. századi költő után kutat, egy rejtélyt felfedezve. Elnyerte a Man Booker díjat 1990-ben és film is készült belőle 2002-ben.
•       Byatt „Angels & Insects” regényéből szintén sikeres film készült, amelyet Oscar Díjra jelöltek 1995-ben. A „The Children’s Book” regényét jelölték a 2009-es Man Booker díjra és megnyerte a James Tait Black emlékdíjat.
•       Ismert rövid novelláiról, Byatt-re hatással volt Henry James és Gerorge Eliot, valamint Emily Dickinson, T. S. Eliot és Robert Browning. Ezekben a művekben a realizmus a fantáziával átszőtt naturalizmussal keveredik. A novellás gyűjteménye az alábbi: „Sugar and Other Stories” (1987), „The Djinn in the Nightingale's Eye” (1994), „Elementals: Stories of Fire and Ice „ (1998), Little Black Book of Stories (2003). Írt tündérmeséket is. Könyvei tükrözik a folyamatos érdeklődését az állattan, rovattan, földtan, Darwinizmus iránt.
•      A.S. Byatt 1959-ben ment férjhez Charles Rayner Byatt-hez. Egy lányuk született valamint egy fiúk, aki 11 éves korában autóbalesetben elhunyt. A házasságukat 1969-ben felbontották. Két lánya van második férjétől Peter John Duffy-tól. 

11/1. A magánélet határai

1. Elválasztható-e a magánélet a munkától?

 El kellene. Manapság sokkal nyíltabb életet élünk, mint régebben. A múltban a gyerekek előtt sem beszéltek ennyire nyíltan mindenről. Ma már szinte eltűntek a tabuk. Minden gyereknek külön szoba jár, mégis sokkal többet tudnak a család életéről, mint amikor egy szobában laktak.
Az internet, a facebook terjedése szinte megszünteti a magánéletet.
Ma már nem létezik olyan, hogy levéltitok, ellenőrzés alatt állunk. A csomagjainkat is kinyithatják.

2. Híres embereknek van-e magánélete? 

Nem igazán. A celeb-élet egyik alapja, hogy mindig reflektorfénybe legyek. Nagy a kereslet a híres emberek életére, titkaira.
Egyes emberekért, csapatokért olyan nagy rajongás van, hogy az már imádatnak minősül. Nézzük meg például az A.S. Róma focicsapat himnuszát. Milyen áhítattal éneklik a csapat himnuszát, hogyan drukkolnak nekik, pedig ez még nem is a legnépszerűbb klub a világon!

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=sBub1acHZio

Mennyi zászló, sál! Akkor gondolhatjuk, hogy ezeknek a focistáknak az élete milyen szinten ki van tárgyalva az újságokban.

3. Hogyan lehet védeni a magánéletet?

Felháborítónak tartja az egyik könyvklub-tagunk, hogy egy mai író könyvet írt a híres magyar írók, költők magánéletéről.
A sztárok magas kerítésekkel, fákkal védik a magánszférájukat.
Nem beszélnek az életük egy részéről. Példaértékű ebből a szempontból Sinkovits Imre, Koncz Zsuzsa. Régebben ez talán könnyebb is volt.
Sztár csak a média által lehet valaki?
Itt megoszlottak a vélemények: egy tudós, egy író is lehet sztár, róluk kevesebbet tudunk.
Az első sztár talán Liszt Ferenc volt.

4. Máshogy olvasunk-e egy könyvet, ha ismerjük az író életrajzát, tudunk róla bizonyos dolgokat?

Egyesek szerint nem. Míg a többiek úgy nyilatkoztak, hogy őket befolyásolta. A bennük élő kép a szerzőről módosul. Ez pozitív, árnyaltabb is lehet. Van aki nem mindent hisz el a megjelent hírekből.
Nekem is okozhat problémát az, ha tudok az írókról valamit. Például Oscar Wilde gyönyörű szép meséket írt. Viszont amit az életéről tudok, az visszataszít. Hogy tudja ezt az ember szinkronba hozni?

5. Miért vagyunk kíváncsiak mások magánéletére?

Ez a kíváncsiság benne van az emberi természetben. Megnyugszunk, hogy ha ez meg az is megtesz kritizálható dolgokat, akkor mi is csinálhatunk ilyeneket.
A celebeknek nincs is igazi magánéletük, csak pótlékok.
Pedig a híres embereknek a felelősségük is nagy, hiszen sokaknak a példaképük.

6. Mi mennyit mutatunk meg másoknak a magánéletünkből?

Többet, mint régebben. De ezek felszínes dolgok. Panaszkodunk.
Attól is függ, hogy kinek milyen a szakmája: a tanárok, az orvosok mindig kirakatban élnek. Minden mozdulatukat figyelik. Újabban még azt sem lehet tudni, kit mikor vesznek fel mobilon és tesznek fel a netre. Ezt pedig a magánélet súlyos megsértése, és felháborító, hiszen az illető nem adta meg rá az engedélyt. Ezért mennek egyesek távolra kikapcsolódni, hogy ne legyenek ennyire szem előtt.

7. Mi lenne az ideális egyensúly magánélet és munka között?

Nincs ilyen. Rajtunk múlik, hogy mit mondunk el, hogyan öltözködünk.  Van egy régi mondás:
"Ruhád után fogadnak, beszéded után eresztenek."
Valamint: "Szólj, s ki vagy, megmondom!"
Törekedjünk az egyszerűségre, talán ez a legszerencsésebb.