José Saramago |
Az író életrajzát a Wikipédiából vettem, ezen a linken megtekinthető:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jos%C3%A9_Saramago
Ha olyan országból származik a szerző, amelyet még nem ismerünk részletesen, akkor azt is be szoktam mutatni egy negyed órában. Portugáliát is a Wikipédiából írtam ki:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Portug%C3%A1lia
A könyv igazán kemény témát dolgoz fel, ahol az emberek teljesen ösztönlénnyé degradálódnak le. Ilyen szempontból borzalmas volt olvasni. Az éhezés, a teljes káosz uralkodik el az egész országon. Az emberek elhagyják a lakásaikat, az utcákon élnek, ott fosztogatják a boltokat. Miért?? Megeszik az állatokat, méghozzá nyersen.
A karanténba helyezett első áldozatok élete is állandóan veszélyben van. A nyerészkedők, az igazi vakok kihasználják a fehér kórban szenvedők kiszolgáltatottságát. Ennyire fontos a látásunk? Anélkül elvesztjük erkölcsi tartásunkat?
Az biztos, hogy nem élni nehéz az emberekkel, hanem megérteni őket.
A teljes reménytelenséget jelképezheti, hogy egyáltalán senki sem imádkozik. A templomi szentek szeme is le van takarva fehér kötéssel. Jellemző, hogy csak a kutya hűséges. A kis csoport összetartását is csak a látó nő határozottsága élteti.
Az a legrosszabb vak, aki látni nem akart.
Vakok vagyunk, akik látunk.
A szöveg szerkezete is érdekes: kevés benne a pont. Ez talán a folytonosságot sugallja. (?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése