III. Televízió

Ebben a témakörben Örkény István: Rózsakiállítás c. művét olvastuk el.
Örkény István életrajza:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rk%C3%A9ny_Istv%C3%A1n

A televízió története:
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=563&tip=0
Ez kissé a műszaki irányba vitt el minket.

II. A kémia

Ehhez a témához Per Olov Enquist: Blanch és Marie című könyvét olvastuk el.
Svédországról tájékoztató:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g

Per Olov Enquist életrajza:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Per_Olov_Enquist

A kémiáról röviden:
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9mia

I. A könyv

Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó c. könyvét olvastuk ennek a témának a feldolgozásához. Mivel olasz írótól még nem olvastunk, megismerkedtünk először Olaszországgal. Az alábbi link alapján haladtunk:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszorsz%C3%A1g
Az író életrajzát kicsit nehezebb volt összeszedni, ezért idemásolom:

Italo Calvino

(1923-1985)

ü Italo Giovanni Calvino Mameli (Santiago de Las Vegas, 1923. október 15. – Siena, 1985. szeptember 19.) olasz író, újságíró.

•   Italo Calvino a 20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója volt.

•  Egy Havanna melletti faluban, olasz szülőktől született, 1923-ban. Apja, Giacomo Calvino, becenevén Mario, ligúriai származású agronómus, anyja, a szárd gyökerekkel rendelkező Eva Mameli botanikus volt, aki természettudományos egyetemi tisztségeket töltött be kivándorlásuk előtt Paviában és Sassariban. Trópusi botanikuskertet irányítottak Kubában.

• Miután 1925-ben egy hurrikán romba döntötte bungalójukat, rövid Santiago de Cuba-i tartózkodás után, a család 1926-ban repatriált.

• Calvino ifjúkorát apja szülővárosában, Sanremóban töltötte, a második világháború alatt ellenállóként harcolt a partizánmozgalomban. Tagja lett az Olasz Kommunista Pártnak is, az Unità című lapjába rendszeresen írt 1946/47-ben.

•  Tanulmányait a második világháború szakította félbe: besorozták a fasiszta hadseregbe, innen megszökött, és csatlakozott a partizánokhoz. A háború után visszatért a Torinói egyetemre, közben dolgozott a kommunista párt lapjának, a L’Unitának. A pártnak is tagja lett, de 1956-ban, a magyar forradalom leverésekor kilépett.

•  Első két szépirodalmi alkotásához (A pókfészek ösvénye, Végül arra száll egy holló) a partizánélet élményeiből szerezte anyagát. 1948-tól az olasz könyvkiadás egyik legnagyobb alakja, Giulio Einaudi olasz esszéista, irodalomszervező tulajdonában lévő, torinói székhelyű Einaudi Könyvkiadó legjelentősebb szerzői közé tartozott, segített is a válogatásban az alapítónak és szerkesztőként is közreműködött, miközben több lap is közölte cikkeit.

•   1952-ben járt a Szovjetunióban, ahol egészen közelről szemlélhette a megvalósuló szocializmust, de amit látott, nem töltötte el különösebb örömmel. 1959-60-ban a világ másik felével, az Egyesült Államokkal is megismerkedett, ám itt szerzett élményei sem lelkesítették különösebben.

•   1964-ben megnősült, és előbb Párizsban, majd Rómában telepedett le hosszabb időre. Élete utolsó éveiben Közép-Itália “reneszánsz ékszerdobozában”, Sienában élt, itt is hunyt el agyvérzés következtében 1985. szeptember 19-én.

•   Pályája kezdetén a háború utáni neorealizmus jegyében születtek az ellenállásról szóló művei, de az ötvenes évek elejétől egyre inkább a fantasztikum, a meseszerű, a groteszk lett írásainak fő ismertetőjegye. Maga is gyűjtött népmeséket, amelyeket két kötetben jelentetett meg.

• 1960-ban publikálta a Magyarországon is nagy sikert aratott Eleink című kötetet, amelyben három groteszk és fantasztikus kisregényét (A kettészelt őrgróf, A famászó báró, A nemlétező lovag) adta közre. Ezeknek a novelláknak egy részét – a Calvino-életművet bemutató Európa-sorozat soron következő kötetének elbeszéléseit – egy valahai kiadás a sci-fi műfajába sorolta. Rég kiderült azonban, hogy a hallatlan fantáziával megírt, galaktikus fényekkel sziporkázó, pattanásig feszített logikájú történetek nem tűrik a besorolást. A Komikozmosz ugyanis remekmű. 1965-ben megírta a Kozmikomédia című novellaciklusát, amelyben a tudomány világának legendáit és mítoszait ábrázolta ironikus köntösben.

•   1960-ban Italo Calvino olyan neves írók és matematikusok társaságában, mint Jacques Roubaud és Georges Perec csatlakozott Raymond Queneau új irodalmi műhelyéhez, melyet Oulipo (Ouvroir de Littérature Potentielle) elnevezéssel jelölt.

•   A hetvenes évek elején felkérték, hogy egy XV. századi tarotkártya-csomaghoz írjon szövegeket. Így készült el 1973-ban az Egymást keresztező sorsok kastélya című regény, a kártya figuráinak egymásba fonódó történetét figyelemmel követő, e történeteket kommentáló írás.

•   1979-ből való az újszerű, játékos szerkesztésmódot alkalmazó Ha egy téli éjszakán egy utazó című regénye, amelyet az alapötlet és az ezt kibontó fordulatos, krimiszerű izgalmakkal teli mese miatt sokan Umberto Eco A rózsa neve című munkájához hasonlítanak. Mindkettő az úgynevezett mágikus realizmus remeke, amely irányzathoz többek között olyan írók tartoznak, mint García Márquez és Borges.

•   1983-ban született meg Calvino utolsó munkája, az önéletrajzi elemekből építkező Palomar. Halála után nem sokkal megjelent a Harvard Egyetemen tartott előadásainak szövege Lezioni americane címmel.

 

2014-es könyvlista

A 2014-es tematika a következő:

2014-es könyvklub-könyvlista

Téma: Tudományok, művészetek, foglalkozások

1. A könyv: Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó… (január)

2. Kémia: Per Olov Enquist: Blanche és Marie könyve (február)

3. Film, Televízió: Örkény István: Rózsakiállítás (március)

4. Inas: P.G. Wodehouse: Fő a pléhpofa, Jeeves! (április)

5. Földrajz: Daniel Kehlemann: A világ fölmérése (május)

6. Festészet : Tracy Chevalier : Leány gyöngy fülbevalóval (június)

7.  Cukrász: Joanne Fluke: Egzotikus csók és gyilkosság (július)

8.   Színház: Somerset Maugham: Színház (szeptember)

9.  Történelem: Jakab-Köves Gyopárka: A konokok (október)

10.  Fizika: Jorge Volpi: Klingsor nyomában (november)

11.  Irodalom: Carlos Ruiz  Zafón: A szél árnyéka (December)

Olvasásban és beszélgetésben gazdag évet kívánok !

12/2. Lear király

William Shakespeare életrajza:

http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Shakespeare

Az irodalomtudósok vitatkoznak arról, hogy ki is az igazi szerzője a drámáknak. Több jelölt is van, a hivatalos változat a fenti. Erről a témáról készült egy izgalmas kalandregény is, aki többet szeretne tudni erről a rejtélyről és a teóriákról, annak ajánlom:

Jennifer Lee Carrell: a Shakespeare-titok c. könyvének nagy előnye, hogy az írónő Shakespeare szakértő, és a regény végén leírja, hogy mi a regényében a tény, és mi  a fikció, illetve, hogy hol tartanak a Shakespeare kutatások.

12/1. A szerepek határai

1. Milyen szerepeink vannak?

Mi a szerep egyáltalán? Az egy művi, csinált dolog vagy  egy pozíció (pl. édesanya szerep, a munkahelyen stb.)?
Különböző szerepek vannak:

• megírt szerepek: szerepjáték, számítógépen a játékok
• ahol magunkat adjuk: pl. család, gyülekezet
• ahol rákényszerülünk a szerepjátszásra: pl. munkahely

Máshol, más környezetben más-más oldalunk kerül előtérbe.
A kamaszok játszanak leginkább szerepet, mert ők keresik a helyüket. Szoktuk mondogatni: "Szerepet játszott valaki".
A beosztott és a főnök is egy-egy szerep. A pedagógus kicsit színészi pálya is.

2. Mi a különbség a szerep és az álarc között?

Álarcot idegen környezetben húzunk, hogy ne ismerjenek meg igazán bennünket. Fontos, hogy mit várnak el tőlünk?
A szerep lehet öntudatlan, az álarc mindig tudatos. Ez utóbbi megtéveszt, gyakran így védjük magunkat. Esetleg így akarunk elérni valamit.

3. Vannak-e olyan szerepek, amik ránk ragadtak, de mi nem szeretjük őket?

Partnertől is függ a szerep. Például a háziasszony szerep terhes, de nem lehet átadni, mert nincs aki átvenné. Az időhiány miatt nem tudunk megfelelni szerepeinknek, ezért feladjuk.
Az öregeknek már sokkal több minden megengedett, nincs akkora megfelelési kényszer.

4. Hogyan születik egy szerep az életünkben?

• belenövünk
• az élet hozza
• elvárások miatt

5. Mi van akkor, ha szerepeink ütköznek?

Konfliktus. Át kell értékelni szerepeinket. Vannak olyan emberek, akik a legrosszabbat hozzák ki belőlünk. Provokálnak minket. Ilyenkor sokat segít a humor.
Vannak emberek, akik primitívek, akik nem értik a finomabb nyelvet. A férfiak sem értik a célzásokat, velük egyenesen kell beszélni. Sokat segít az emberismeret.

6. Szerepeink között ismerjük-e magunkat? 

Mások jobban meg tudnak ítélni minket?  A hitelességet megérezzük a másik emberen. Mi talán azt tudjuk jobban, hogy milyenek szeretnénk lenni.

Jó példa az önismeretre az Ilyenek voltunk c. Ákos dal:

http://www.youtube.com/watch?v=MCJGZDNDwgY

11/2. A.S.Byatt: Mindenem

Byattnak nincs meg magyarul az életrajza. Ezúttal is köszönöm Boginak a fordítást! Ide másolom:

A.S.Byatt

(1936-  )

•       Dame Antonia Susan Duffy ismertebb nevén A. S. Byatt a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka (DBE) angol regényíró, költő, Booker Prize irodalmi díj nyertese. 1936 augusztus 24-én született. A Times magazin beválasztotta az 1945 utáni 50 legnagyobb brit írók táborába.
•       Byatt, Antonia Susan Drabble néven született Sheffield-ben. John Drabble (QC=királynő tanácsadója) és Kathleen Bloor (édesanyát Browning tudósának nevezte egy interjúban) lányaként. Domináns anyjával állandóan harcban állt a neveltetése során, ezért eléggé boldogtalannak érezte magát.
•       Tanulmányait két független bentlakásos iskolában végezte. A Sheffield-i középiskolában és a York-i Quaker Mount iskolában. A II. világháborúban a Sheffield városát ért bombázások következtében a család kénytelen volt York-ba költözni. Nem élvezte a bentlakásos iskolát, egyedüllétre hivatkozott és arra, hogy nehezen barátkozott.
•       Tanulmányait folytatta Cambridge-i Newham Egyetemen, majd az USA-beli Bryn Mawr intézményben és az Oxford-i Somerville Egyetemen. Testvére a regényíró Margaret Drabble-nek és a művészettörténész Helen Langdon-nak.
•       Byatt előadásokat tartott 1962 és 1971 között egyrészt a London-i Egyetemen és a Central School-on is /szintén Londonban van/, 1972 és 1983 között pedig a London University College-ban. 
•       Első regénye a „The Shadow of the Sun” egy domináns apa árnyékában felnövő fiatal lányról szól, amelyet 1964 publikált. A „The Game” (1967) regénye két nővér közötti dinamikát mutatja be. A családi témákat folytatja az alábbi négy regényében/amelyet családi kvartettnek is neveznek: „The Virgin in the Garden” (1978), „Still Life” (1985), „Babel Tower” (1996) és „A Whistling Woman” (2002). Still Life regénye 1989-ben PEN/Macmillan Ezüst toll díjban részesült. D.H. Lawrence „The Rainbow” és Women in Love” regényei inspirációként hatották rá a családi kvartettek regény megírásához.
•       Possessin (1990) regényében két irodalmár két 19. századi költő után kutat, egy rejtélyt felfedezve. Elnyerte a Man Booker díjat 1990-ben és film is készült belőle 2002-ben.
•       Byatt „Angels & Insects” regényéből szintén sikeres film készült, amelyet Oscar Díjra jelöltek 1995-ben. A „The Children’s Book” regényét jelölték a 2009-es Man Booker díjra és megnyerte a James Tait Black emlékdíjat.
•       Ismert rövid novelláiról, Byatt-re hatással volt Henry James és Gerorge Eliot, valamint Emily Dickinson, T. S. Eliot és Robert Browning. Ezekben a művekben a realizmus a fantáziával átszőtt naturalizmussal keveredik. A novellás gyűjteménye az alábbi: „Sugar and Other Stories” (1987), „The Djinn in the Nightingale's Eye” (1994), „Elementals: Stories of Fire and Ice „ (1998), Little Black Book of Stories (2003). Írt tündérmeséket is. Könyvei tükrözik a folyamatos érdeklődését az állattan, rovattan, földtan, Darwinizmus iránt.
•      A.S. Byatt 1959-ben ment férjhez Charles Rayner Byatt-hez. Egy lányuk született valamint egy fiúk, aki 11 éves korában autóbalesetben elhunyt. A házasságukat 1969-ben felbontották. Két lánya van második férjétől Peter John Duffy-tól.