A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvklub. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvklub. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 10., csütörtök

Az igazság rögzítésének alternatív módja

Kelli Estes: Selyemre hímzett történet c. regényéről beszélgettünk ebben a hónapban. 

 1. Történelmi regény-e?

Igen, történelmi fikció, amelynek az alapja igaz.

2. Hallottatok-e már erről az eseményről? 


Filmekben igen. Ugyanúgy bántak velük, mint a japánokkal, vagy más kisebbséggel.

3. Hogy tetszett a stílus?

Jó volt. Voltak benne olyan dolgok, amik eszembe sem jutottak volna, például hogy ne a szorosba öljék le őket, mert akkor a holttesteket kiveti a tenger a partra. 

A szobor állítás is, mint központi téma érdekesen alakult. 

4. A történelem kutatása volt az egyik fő szál. Beszéljünk róla: mik a nehézségei, érdekességei!

  • Mint egy nyomozás olyan, logikus.
  • Egyetemről indult el a téma. Mi is történt valójában? 
  • A diákokat is belevonták a kutatásba, mozgósították őket, azért derültek ki viszonylag gyorsan a dolgok.
  • Ötletek, asszociációk.
  • Milyen kevésbé ismerjük a családunk múltját!
  • A beolvadás miatt elhallgatják a valóságot. USA a nagy olvasztótégely.
  • Ha a választott hazámba élek, akkor legyek olyan, mint ők. 
  • Családfakutatás
  • A nagyapa meghamisította a múltat.
  • 350 embert nem kereste senki? Nekik a Kínában maradt családok támogatása volt a feladatuk, aztán egyszer nem hallanak róluk semmit. Mit tehettek volna onnan távolból? 
  • Inara anyja is eljutott valameddig a kutatásban.
  • Duncan szobor-építés: akkor is kiderülnek dolgok. Ő sokat fejlesztett Seattle-n, pedig elsődlegesen csak a nagyobb haszon érdekelte.
  • Ki indította a kínai-ellenességet? 1882-ben jött ki a törvény, miután már az összes vasútvonal, amit a segítségükkel építettek kész lett. 
  • Diszkrimináció.
  • Mej sorsa nagyon megrendítő. A férj mennyi mindent magára vállalt a szerelmükért.
  • Jen Tao-ról nem sokat tudunk. Otthonba került, majd egy jó iskolába, de a köntös ujjáért soha nem ment vissza.
  • Víz motívum mindig visszatért.

5. A jelen szál hogy tetszett?

  • Annyira nem volt jó, a múltbeli izgalmasabb volt, az ottani szereplőkkel könnyebben lehetett azonosulni. 
  • Inara belső vívódását jól leírta.
  • Ha az apja nem hal meg, el kellett volna adni a szállodát. 
  • Nagy volt az akaratereje, de nem volt makacs. 
  • Az apja nagyon beleavatkozott az életébe. Félt, hogy kiderül a nagy titok.
  • A családok fekete bárányait általában titkolják a külvilág elől.

6. A hímzés:

  • Ez a közlési mód volt természetes Mejnek.
  • Annyira aprólékos, hogy az arcok felismerhetők rajta.
  • Fonalak segítségével nagyon részletgazdag.
  • Figyelmes férj.
  • A hímzés mint időigényes dolog.
  • Kínai szimbólumok is voltak rajta.
  • Olyan volt, mint egy napló.
  • A saját halálát is ráhímezte, hogy a jövővel tudassa; ő elégedett, boldog volt a saját életével. Ő mindent megtett, ami az erejéből telt.
  • Mej már korán érezte a fájdalmakat. Férje tudott-e erről? 
  • Méhrákja volt, ami elterjedt aztán a szervezetében.
  • A fiát csak pár évig neveli egyedül. 

7. Szereplők, akikről még nem esett szó:

Daniel: egy hisztis pacák. Elhallgatta a lány az igazságot, de csak azért, mert kellett a feszültség a kapcsolatukba. 

Kínai család: milyen kincsek rejtőzhetnek mindenkinél? 

Nagymama: a láda, ne bolygassuk a múltat!

8. Idősíkok:

  • nem zavart
  • sokszor nem indokolja a történet, de ez jó volt
  • volt aki először elolvasta az egyik szálat végig, majd a másikat külön.
  • a jelen szál nélkül ez egy kemény történet lett volna, így egyensúlyba kerültek
  •  fordítás is jó volt


9. Tetszett/ nem tetszett? Miért?


* Megható az anya búcsúja a fiától. Érdekes a kínai hímzés. Olvasmányos, tanulságos, szórakoztató volt.

* Tetszett, érzelmileg megérintett.

* Tetszett. Eddig nem hallott erről a törvényről. A történet elemeit ismerte máshonnan. A két idősíkkal feldolgozhatóvá vált a történet.

* Tetszett, mindig megérint a diszkrimináció. A bűnbak-képzés. Semmit sem tanul a múltból az emberiség. Ocsmányságok derülnek ki. A férj abszolút példakép lett.

* Élmény volt olvasni, főleg a kínai szálat. A japánok anno nem érintettek meg annyira, mert az közösség volt. Itt egy egyén sorsán keresztül kapunk képet. A nagymama lábujjai visszahajlottak, nem tudott járni.

* Nagyon tetszett. Sokat lehetett belőle tanulni. Első könyv, ami idén 5 lett.

* Ez tetszett idén a legjobban. Történet tele szimpatikus szereplőkkel. Jó volt olvasni. 3 nap alatt elolvasta. Nem lehetett letenni.

* Stílusa könnyed, ezért nem éreztem annyira fajsúlyosnak.

2024. július 15., hétfő

6. Középkor és az istenítélet

 Júniusban Eric Jager: Az utolsó párbaj című művét olvastuk el. 

Először magának az istenítéletnek néztünk utána, hogy mennyi fajtája is volt. Sulinetes link alapján ismertettem a variációkat. Aztán megbeszéltük, hogy ki mennyit hallott ezekről:

1. Mennyit hallottatok ezekről az istenítélet - fajtákról? 

* Ilyen formában nem ismerte. A boszorkánypróbáknál hallott a vízpróbáról. Csak azon gondolkodott végig, hogy ezt tényleg elhitték? Ha igen, akkor ez hogy fért össze azzal, hogy simán paráználkodtak, öltek, bűnöket követtek el? 

* A középkori ember hite azért nagyon más volt, mint a mai emberé. 

* Azért párbajoztak, mert nem akartak gyávának mutatkozni, és hogy a hatalomban maradhassanak. 

* A mai esküdtrendszer igazságosabb, mint ez a fajtája az igazságszolgáltatásnak? 

* A zsidóknál 2-3 taun kellett , hogy elfogadják az esküt. Itt azonban nem volt tanú.

* Jelenkorban a mentelmi joggal, óvadékkal ki tudnak bújni az igazságszolgáltatás elől, így sem igazságos a dolog.


2. Kinek volt igaza a könyvben szerintetek?

  • A nőnek van igaza: ha nincs igaza, miért mondta volna? Csakis azért, mert megtörtént.
  • Egyáltalán hogy hagyhatták a nőt egyedül? Anyósa a teljes szolgahaddal elment. 
  • Beépített ember kellett: anyósát is elcsalták? 
  • Szerinte az nem kétséges, hogy megtörtént, a kérdés, hogy a nő biztatta-e erre a férfit? Kacérkodás? 
  • Hiedelem szerint: erőszaktól nem lehet terhes a nő. 
  • Anyósnak nem mondja el. Valószínűleg azért, mert nem voltak olyan jóban. Cserbenhagyta.
  • Le Gris a barátját bízta meg a figyeléssel. Adam bebörtönzése: most akkor Péter szerint ártatlan vagy bűnös a kegyeltje? 
  • Valószínűleg Marguerite azért csak a férjének szólt, mert neki kellett eldönteni, hogy mi lesz. Viszont utána a férj a családdal is megbeszélte.
  • A kortársak Le Grist tartották igaznak. 
  • János sokat pereskedik, de mindig veszít. Le Gris elvett tőle mindent: földet, hivatalt, végül pedig a feleségét is.

3. Mi a könyv műfaja? Fikció vagy ismeretterjesztő?


  § Valamennyire fikció, viszont akkor mindig szólt a szerző, ha a saját véleményét írta le. Tehát különválasztotta a tényeket és a fikciót.

§ Nem regény, hanem forráskutatás.

§ A történelmi hátteret nagyon jól és aprólékosan ábrázolta. Ez inkább egy tanulmány, mint egy regény. 


4. Térjünk rá magára a pérbajra!

  • Minden részlete nagyon érdekes volt, de főleg a ló.
  • Csoda, hogy ilyen páncélban meg tudtak mozdulni.
  • Nagyon szemléletes volt. Azon gondolkodott, hogy a hétköznapi szükségleteket hogyan oldották meg?
  • A párbaj végén a legyőzöttet csak elcipelték, nem foglalkoztak tovább vele.
  • Nagyon izgalmasan, jó feszültségteremtően volt megírva ez a rész. Végig lehetett izgulni, hogy ki is győz. Maga a párbaj is nagyon fordulatos volt. 
  • Lovakat is sokáig képezték a harcra, hogy tudják a vasat hurcolni.
  • A fegyverzetet nagyon részletesen leírta, azt, hogy milyen sokféle fegyverzet volt. Kitért a szegény- gazdag lovagok ellentétére. 
  • Sokat kutatott, az látszott a könyvön. 

5. Mennyire volt olvasmányos?

  • Lassan lehetett haladni vele, de olvasmányos volt.
  • Néha kicsit túl részletes, látszik, hogy az USA olvasóknak készült, akiknek el kellett magyarázni, hogy Európa hogyan működött a középkorban.
  • Áldozathibáztatás. Férfiak világa volt, az ő gondolkodásuk szerint működött. A nő csak hadizsákmány. 

6. (Aki látta) a film és a könyv összehasonlítása:

  • A film unalmas és hosszú, mert három szemszögből elmondja ugyanazt.
  • Kicsit más sorrendben történnek az események.
  • A film sugallja, hogy mit gondolj, a könyv nem.
  • Életében először a könyv jobban tetszett, mert nagyon szemléletesen ír a szerző.
  • A film jobban kiemeli a férfiak magatartását, a dorbézolásokat.
  • Az is jobban érthető a könyvben, hogy Péter miért szerette jobban ezt a vazallusát, hiszen a pénzügyeit rendbe tette. 

7. Tetszett / nem tetszett? Miért?

  • Tetszett. Olvasható, gördülékeny, érdekes. Részletes, de nem unalmas. Kivetést csak abban talált, hogy a történelem nem változott semmit.
  • Maga a történet nem tetszett, de az jól volt bemutatva.
  • Elment. Számára inkább a film volt művészi. Viszont a könyv jobb alapot ad a filmnek.
  • A történet tetszett, de az istenítéleten sokat rugózik még. 
  • Nehezen állt neki, de párhuzamosan az olvasással nézte a filmet, és így jó volt. A filmet inkább a főszereplő miatt nézte meg. Ránézésre az aranyifjúnak adott igazat. Nem tudjuk meg sokáig az igazságot, sőt, ma sem ismerjük azt teljesen. 
  • Érdekes volt, az idei olvasmányok közül ezt olvasta először. Ennyi idő után olyan részletesen már nem emlékszik rá. Sokat vitatott. Arra hajlik, hogy Jánosnak van igaza.
  • Nagyon tetszett, sokat tanult belőle, sok újdonságot a korról. Például, hogy akkoriban Párizs volt a legnagyobb város, az öltözetekről. Ilyenekről soha nem halott még. Örül, hogy olvashatta.
  • Tetszett, de a könyv jobban tetszett, mint a film. Matt Damon a filmben nem volt szimpatikus, de János a könyvben igen. Szereplők a könyvben jók. Sok új információt megtudott, tanult belőle.
  • Tetszett. Sok információ volt benne olvasmányosan. Illett a tematikába.

2024. július 3., szerda

3. Jugoszlávia utóhatásai

 Miha Mazzini : Kitörölve című könyvét olvastuk márciusban. 

1. Történelmi regény-e?

  • Van benne sok minden a történelemből, a délszláv háború utóhatásaiból. 
  • majdnem dokumentumszerű
  • forradalom
  • napjaink történelme
  • Kell-e egy történelmi regény megírásához időbeli eltávolodás? - tanakodtunk. Legalább egy emberöltő jó lenne. A történelem tanár szerint 100 év távlatából lehet jól látni. 
  • 1 generációnak 30-40 évnek tekinthetünk, így kb. a délszláv háború már történelemnek minősül. Milyen távolinak tűnik!
  • Szerintünk történelmi regény.
2. Hallottatok-e erről a gyakorlatról, ami a könyvben szerepel?

  • Nem, teljesen ledöbbentünk. Ez egy modern, burkolt népirtás.
  • A szlovénok felsőbbrendűnek tartják magukat a horvátokhoz képest.
  • Hogyhogy a hivatalokban nem találják meg az okiratokat? A háborúban sok minden eltűnik. 
  • Tito összezárva tartotta a népeket.
  • Fura, hogy a csecsemő sem kapott papírt, ott, ahol született. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ahol születik, olyan állampolgár lesz. De itt el akarták lopni a csecsemőt, ezért sok mindent nem jogszerűen tettek. "Hogy adná oda egy külföldi állampolgárnak? " - kérdezgették a nővérek.
  • Szűk határidők, megdöbbentő tettek.
  • lakásfoglalás
  • A megoldás szerint nem történelmi a könyv, mert az nagyon happy endes egyesek szerint.
  • El akarták lopni a gyereket.
  • Hivatalnokok azt csinálták, amit akartak.
  • Akármilyen eseménynél nem a jog számított, hanem a rokonság.
  • A kis részletek döbbentették rá, hogy velük is bármikor előfordulhat ilyesmi.
  • "A törvény nem tudása nem mentesít alóla"- ez egy kemény mondás, igazság.
  • Békeidőkben sem érthető a hivatalnokrendszer, nemhogy háborúban.
  • Megdöbbentő, hogy ha meghalt volna, akkor sem tudták volna eltemetni. 
  • A szlovénok viszonylag fejlettek, és ha ott ilyesmi történik, mi lehet máshol?
  • Azért is volt ez a hajcihő, mert az EU választások előtt voltak. 
 3. Családi iszonyok - viszonyok

  • A főszereplő lányt is állandóan fiamnak szólítják a szülei. 
  • Az anyja az apja mellé állt a viszályban, a szakításban, még ha csak cseléd volt így ott.
  • az élettársa is egy senkiházi
  • szeretővel is érdekes a viszony
  • Az anyja a balkonkertészetben élte ki magát.
  • Apa katonaként viselkedik otthon is, mindig ugyanabban az időpontban sétál például.
  • Markkal való kapcsolata: nem derült volna ki, hogy van egy közös gyerekük, ha nem kell a segítsége. Ez azonban az amerikai lelkét felkavarta. Viszont aktivizálta a problémamegoldó képességét. 
  • Tito a legamerikaibb vezető volt ebben a blokkban.
4. Tetszett/ nem tetszett a könyv? Miért?


Magdi néni:

 Tetszett, hasonló filmet látott mostanában. Rémisztő, hogy ez bármikor, bárkivel előfordulhat. A főszereplőnek szerencséje volt a csellel, de másoknak nem volt ilyen támasza. Érdekes volt a történet, olvasmányos. A gyereket akarták, ez volt a mozgatórugó.

Kati néni:

Nem hallott még erről az esetről. Megdöbbent. Össze kellett volna fogni, de nem történt semmi.

Anikó:

Vérforralóan jó volt. Mellékszereplők miatt nagyon találóak. Aggódott, hogy nem lesz jó a vége. 

Marika:

Maga a könyv, ahogy meg volt írva, tetszett. Amit azonban leír, az egészen szörnyű. Azon csodálkozik, hogy miért csodálkozunk? Ma is a kapcsolatrendszerekkel lehet csak boldogulni. 

Ági:

Magdival ért egyet. A politika rossz, az élethez szerencse is kell. Nem szereti a happy endeket a történelmi könyveknél. 

Anikó néni:

Döbbenet és igazságtalanság. Mindenkitől megkérdezte a környezetéből, hogy hallott-e már erről az esetről, és senki sem tudott róla. Lekötötte a történet, emberi sorsokról szeret olvasni. Olvasmányos volt. Megmarad az emlékezetében ez a könyv majd. 

Izabella:

Tetszett, ahogy tagolva volt a könyv, jó lélegzetű regény volt. A síkok szépen egybefolytak. A fordító szépen fordított, nagyon minőségi volt a szöveg. A vége kicsit gyors lezárást kapott, nem számított happy endre. Ráadásul nem tetszett, hogy az volt ezáltal az üzenet, hogy egy amerikai majd megoldja. Humor is volt benne egyszer-kétszer.

Ildikó:

Felháborító témát jól dolgozta fel. Zala amilyen környezetben nőtt fel, azzal dacossá vált. Informatív. Sok minden kiderült, hogy milyenek a szlovénok.

Anita:

Megdöbbentő, de olvasmányos. 


2024. május 16., csütörtök

2. Egy festőnő élete a reneszánsz korban

 Februárban Budai Lotti: A festőművész c. könyvét olvastuk a könyvklubbal. 


1. Történelmi regény-e ez vagy fikció?

Talán hibrid, hiszen vannak benne valóban élt személyek, és a történelmi események és a háborúk is valóságosak, de a főszereplőnk fiktív. A fülszöveg szerint történelmi, a korrajz hiteles, viszont a molyon nincs rajta ez a címke. 


2. Milyen tanulságokkal, ismeretekkel gazdagított a kötet?

  • művészettörténet
  • hitéleti, egyháztörténettel
  • történelmi
  • nőtörténettel
  • Savanrole története, aki egy mártír, aki jót akart, de rossz eszközökkel
  • Valakit zavart az elején, hogy jó könyvre számított, de aztán sok olyan dolog volt benne, amivel már más könyvekben is találkozott.
  • Hogyan lesz festék a lapis lazuritból? 
  • a részleteket egy képen nem a mester festette
  • bíborcsigák
  • ki kinek volt a kortársa
  • humor is volt benne
  • nyomda első használata
  • történelmi személyek megismerése
  • Lorenzo Medici személye
  • Firenze mint a reneszánsz egyik központja
  • pápák kettőssége
  • hatalom nincs árnyoldalak nélkül
  • Mi tesz valakit jó vezetővé? Ha arányaiban több jót tesz, mint rosszat? 
  • Egy jó emberből nem lesz automatikusan jó vezető, de rossz emberből lehet akár jó vezető is.
  • A vezetőknek nem az a dolga, hogy az embereknek jó legyen, hanem, hogy jól tegye a dolgát. 
  • Ki ítéli meg, hogy ki a jó vezető? Sokszor a kortársak és az utódok mást mondanak. 
3. Szereplők:

Loranzo Medici: 

  • támogatta a fiatal művészeket
  • összefogta a várost
  • szerették
  • kétarcú
  • megértő, családszerető
  • a pápát befolyásolta
  • a pénzügyekhez azonban nem értett, azt bízhatta volna másra
  • morálisan szürke karakter
Bianca: 

  • tudta, hogy mit akart, és azt ki is harcolta
  • jól viszonyult a többiekhez
  • alkalmazkodott a körülményekhez
Katerine Sforza:

  • erőskezű
  • támogató
  • azért voltak disznóságai is
Kapitány: 

  • jó városvezető
  • bátor
  • hűséges
Bertolo mester:

  • ahogy tanította, úgy is élt: alázatosan
  • a festők is rá vannak szorulva más mesteremberekre
  • új technikákat is alkalmazott
  • kiderült, hogy barna szín nincs: ez a többi szín sötét árnyalata
Patkány:

  • számító, ugyanakkor beérte a hat arannyal

4. Tetszett-e a könyv vagy nem és miért?

Magdi néni: Tetszett amikor olvasta. Izgatta, hogy valódi történelmi szereplő-e a lány? Tetszett a történetmesélés, eseménydús volt. 

Ildikó: Minden volt benne, mint egy turmixban. Tetszett, hogy korhűen mutatta be a festészetet. Globálisan azonban nem tetszett a stílusa miatt. 

Anikó néni: Érdeklődve olvasta, tetszett neki, lekötötte. Plusz pont, hogy nem felejtette el a történetet.

Ági: Tetszett a korábrázolás. Felelevenítette a történelmi ismereteket. Jól volt megírva, olvasmányos, kellemesen tanult általa.

Marika: Tetszett, de csak 4-t tud rá adni. Sok általa ismert elem volt benne. Jól megírt, olvastatta magát. Túl sok új elemet nem talált benne, de azok jók voltak.

Izabella: Könnyű, olvasmányos, de nem pendített meg benne húrokat. A történet előrehaladtával a festészet mellékessé vált. 

Anikó: Színes volt, sokrétű, sok témát felhozott, de ezeket nem bontotta ki. A festékek készítése viszont nagyon érdekes volt.

Kati néni: Nagyon tetszett, ötös. Felüdülés a többihez képest.

Anita: Tetszett, de egyszer olvasható kategória


2024. február 11., vasárnap

2024/1. A postán rendelt japán feleségek története

 Könyvklubunk 2024-es tematikája A történelmi igazságtalanságok lesznek, ennek első része Julie Otsuke: Buddha a padláson című lett. Olyan történelmi helyzetekkel akarunk megismerkedni, ami nem kap olyan sok visszhangot, de mégis fontos lenne róla tudnunk. Mivel új témába kezdtünk, először is a történelmi regényről beszélgettünk.

Milyen is egy jó történelmi regény? 

  •  hiteles
  • legyen benne olyan szál, amihez kötődni tudunk
  • szereplőknek lehessen drukkolni
  • újdonságot mondjon
  • források legyenek, amire támaszkodhatunk
  • ne legyen szájbarágós
  • izgalmas regény legyen
  • atmoszféra 
Ekkor felmerült, hogy mit nevezünk egyáltalán történelmi regénynek? Csak amik valós történelmi személyekről szóltak, ami dokumentalista jellegű? Fontos, hogy ne csak egyoldalúan mutassa be az eseményeket a könyv. 

A Buddha a padláson tehát történelmi regény? Mit tanultunk belőle? 



Igen az, tényszerű. Pearl Harbor után az összes japánt áttelepítették, attól függetlenül, hogy bűnös volt-e? Pedig hány évvel azután történt ez, hogy megérkeztek az USA-ba, a gyerekeik már amerikaiaknak születtek. keményen dolgoztak, szinte minta-állampolgárok voltak, mégis szívszorító, hogy így jártak. 
Felmerült a kérdés, hogy mit várunk a bevándorlóktól? Azt, hogy beilleszkedjenek vagy a hagyományaikat őrizzék? Ha önként vándorolt ki, akkor egyénként ment ki a jobb élet reményében, mégis az elől szöktek, ahová kerültek. Egyáltalán nem lett jobb életük. A közösség és az egyén összeütközött, mégis egy közösséget alkottak a kívülállók szemében, de nekik is össze kellett tartaniuk. 

Hol a felebaráti szeretet? Nehéz elképzelni ezeket a korlátozásokat, mert közben hetek teltek el. Mint a lassan forralt vízből a béka sem ugrik ki. 

Az utolsó fejezet

Az eltűnések. Írói szemszögből zseniális húzás, hogy a fejezetből eltűntek a japánok. Szomorú, ahogy halványultak az emlékek, és a végére már abban is kételkedtek, hogy tényleg éltek-e köztük egyáltalán. Mindez pedig relatív rövid időn belül. 

A számomra legmaradandóbb idézet már az első fejezetben elhangzik: 
Tudja egyáltalán valaki, hogy itt vagyok? 

39. old.

Az utolsó fejezet pedig gyomorba vágóan reflektál arról, hogy nem. 

Az elbeszélésmód (TSZ/1) 

  • egyáltalán nincs párbeszéd
  • tömény információt kapunk, így hiába rövid a könyv, lassan lehet csak haladni vele
  • szenvtelen stílus: száraz tények
  • gondolatritmus
  • amerikaiakról E/3 -ban, személytelenek
  • nincsenek személyek
  • amikor elkezdődik a kitelepítés, onnantól vannak amerikai nevek
  • egyetlen fegyverük van: a hallgatás
  • csupa kijelentő mondat
  • megrázó, de így tudta elmondani mindenki sorsát
  • befogadhatatlan sorsok, egyénként nem is lett volna ilyen megrázó 
  • tömény
  • érdekes stílus, úgy meséli, mintha egy közösségből bárki lehetett volna
  • osztozik a másik sorsában
  • megható volt, mennyire japán: kollektivizmus
  • E/2 néha beszúrva a szövegbe dőlt betűsen, mintha kiszólna a szövegből
  • megdöbbentő és szívszorító
  • idegenül hatott
  • leróni a tiszteletet

Mire utal a cím?

  • mosolygó Buddha a jólét jelképe
  • láthatatlanság
  • nem akarják a szégyellt hagyományt magukkal vinni
  • nem élhették meg a saját identitásukat
  • remény, hogy visszatérhetnek? 
  • kollektív tudat

Tetszett/nem tetszett? Miért?

  • A stílusa és a témája nem, de tanult belőle. Nem kedveli a nők megaláztatásáról szóló könyveket. 
  • Megrázó, bravúrosan megírt könyv. Nagyon tetszett.
  • Új téma, a stílus megrázó. Értékeli.
  • Tetszett, jól tudott haladni vele. A téma és a cím kezdetben elrettentő volt, egyénileg biztos nem választotta volna ezt a könyvet.
  • Tetszett, érdekes alkotás.
  • Tetszett, de nagyon megdöbbentett.
  • Tetszett a könyv, de a stílussal bajban volt. külseje is tetszett. Azt jelképezi, hogy ha valami eltörik, azt aranyporral összeragasztják, hogy értékes legyen. Ez egy keleti művészeti ág, mert náluk a sérült tárgy elviselhetetlen. 
  • Tetszett, jó a fordítás is. 

 


2014. január 4., szombat

2014-es könyvlista

A 2014-es tematika a következő:



2014-es könyvklub-könyvlista
Téma: Tudományok, művészetek, foglalkozások

1. A könyv: Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó… (január)

2. Kémia: Per Olov Enquist: Blanche és Marie könyve (február)

3. Film, Televízió: Örkény István: Rózsakiállítás (március)

4. Inas: P.G. Wodehouse: Fő a pléhpofa, Jeeves! (április)

5. Földrajz: Daniel Kehlemann: A világ fölmérése (május)

6. Festészet : Tracy Chevalier : Leány gyöngy fülbevalóval (június)

7.  Cukrász: Joanne Fluke: Egzotikus csók és gyilkosság (július)


8.   Színház: Somerset Maugham: Színház (szeptember)

9.  Történelem: Jakab-Köves Gyopárka: A konokok (október)
10.  Fizika: Jorge Volpi: Klingsor nyomában (november)

11.  Irodalom: Carlos Ruiz  Zafón: A szél árnyéka (December)


Olvasásban és beszélgetésben gazdag évet kívánok !

2013. július 25., csütörtök

7/2. Sakknovella

Stefan Zweig: Sakknovella című alkotása nagyon tetszett mindenkinek. Frappáns, elgondolkodtató és sok témát felvet.

2013. július 24., szerda

6/2. Corelli kapitány mandolinja

Ez a könyv is közönség-kedvenc lett azonnal. Aki csak a filmet látta, az nem tudja mit veszít! Maga az író is fanyalogva fogadta a filmet, amit jelentősen megrövidítettek, megváltoztattak, egy szóval hollywoodizáltak.
A könyv mottója is lehetne a következő idézet:
Nem ismeri azt az igazságot (a Duce), hogy a történelem a sok elsodort kisember életének történetéből összegződik.

6/1. Az együttélés határai

Mindenki megtapasztalhatja a lakva ismerszik meg a másik mondás igazságát, aki nem remete. Azonban nem mindegy, hogy kivel lakunk együtt, valamint, hogy szabad akaratunkból, vagy pedig kényszerből. A természetben is van együttélés, a szimbiózis. Az embereknél kicsit más a helyzet.

2013. július 19., péntek

3/2. A kutya különös esete

Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában c. regény nagy közönség-kedvenc lett. Kedvenc idézetem belőle:
Azt gondolom, hogy a prímszámok olyanok, mint az élet. Nagyon logikusak, de sohasem lehet megfogalmazni a szabályaikat, akkor sem, ha éjjel-nappal róluk gondolkodunk.

2013. július 17., szerda

1/2. Isten veled, Matyora

A könyv, amit a témához olvastunk: Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora. Mindig tanulmányozzuk az író életrajzát is, bár itt nem sok mindent találtam magyarul róla.

2013. július 16., kedd

a mohácsi könyvklub

Mohácson már négy éve működik a könyvklubom. Havonta gyűlünk össze, hogy megbeszéljünk egy előre kijelölt és mindenki által elolvasott könyvet. Mindenki más és más nézőpontból tekint egy regényre, ezért jó azokat összehasonlítani egymással.