Az igazság rögzítésének alternatív módja

Kelli Estes: Selyemre hímzett történet c. regényéről beszélgettünk ebben a hónapban. 

 1. Történelmi regény-e?

Igen, történelmi fikció, amelynek az alapja igaz.

2. Hallottatok-e már erről az eseményről? 

Filmekben igen. Ugyanúgy bántak velük, mint a japánokkal, vagy más kisebbséggel.

3. Hogy tetszett a stílus?

Jó volt. Voltak benne olyan dolgok, amik eszembe sem jutottak volna, például hogy ne a szorosba öljék le őket, mert akkor a holttesteket kiveti a tenger a partra. 

A szobor állítás is, mint központi téma érdekesen alakult. 

4. A történelem kutatása volt az egyik fő szál. Beszéljünk róla: mik a nehézségei, érdekességei!

• Mint egy nyomozás olyan, logikus.
• Egyetemről indult el a téma. Mi is történt valójában? 
• A diákokat is belevonták a kutatásba, mozgósították őket, azért derültek ki viszonylag gyorsan a dolgok.
• Ötletek, asszociációk.
• Milyen kevésbé ismerjük a családunk múltját!
• A beolvadás miatt elhallgatják a valóságot. USA a nagy olvasztótégely.
• Ha a választott hazámba élek, akkor legyek olyan, mint ők. 
• Családfakutatás
• A nagyapa meghamisította a múltat.
• 350 embert nem kereste senki? Nekik a Kínában maradt családok támogatása volt a feladatuk, aztán egyszer nem hallanak róluk semmit. Mit tehettek volna onnan távolból? 
• Inara anyja is eljutott valameddig a kutatásban.
• Duncan szobor-építés: akkor is kiderülnek dolgok. Ő sokat fejlesztett Seattle-n, pedig elsődlegesen csak a nagyobb haszon érdekelte.
• Ki indította a kínai-ellenességet? 1882-ben jött ki a törvény, miután már az összes vasútvonal, amit a segítségükkel építettek kész lett. 
• Diszkrimináció.
• Mej sorsa nagyon megrendítő. A férj mennyi mindent magára vállalt a szerelmükért.
• Jen Tao-ról nem sokat tudunk. Otthonba került, majd egy jó iskolába, de a köntös ujjáért soha nem ment vissza.
• Víz motívum mindig visszatért.

5. A jelen szál hogy tetszett?

• Annyira nem volt jó, a múltbeli izgalmasabb volt, az ottani szereplőkkel könnyebben lehetett azonosulni. 
• Inara belső vívódását jól leírta.
• Ha az apja nem hal meg, el kellett volna adni a szállodát. 
• Nagy volt az akaratereje, de nem volt makacs. 
• Az apja nagyon beleavatkozott az életébe. Félt, hogy kiderül a nagy titok.
• A családok fekete bárányait általában titkolják a külvilág elől.

6. A hímzés:

• Ez a közlési mód volt természetes Mejnek.
• Annyira aprólékos, hogy az arcok felismerhetők rajta.
• Fonalak segítségével nagyon részletgazdag.
• Figyelmes férj.
• A hímzés mint időigényes dolog.
• Kínai szimbólumok is voltak rajta.
• Olyan volt, mint egy napló.
• A saját halálát is ráhímezte, hogy a jövővel tudassa; ő elégedett, boldog volt a saját életével. Ő mindent megtett, ami az erejéből telt.
• Mej már korán érezte a fájdalmakat. Férje tudott-e erről? 
• Méhrákja volt, ami elterjedt aztán a szervezetében.
• A fiát csak pár évig neveli egyedül. 

7. Szereplők, akikről még nem esett szó:

Daniel: egy hisztis pacák. Elhallgatta a lány az igazságot, de csak azért, mert kellett a feszültség a kapcsolatukba. 

Kínai család: milyen kincsek rejtőzhetnek mindenkinél? 

Nagymama: a láda, ne bolygassuk a múltat!

8. Idősíkok:

• nem zavart
• sokszor nem indokolja a történet, de ez jó volt
• volt aki először elolvasta az egyik szálat végig, majd a másikat külön.
• a jelen szál nélkül ez egy kemény történet lett volna, így egyensúlyba kerültek
•  fordítás is jó volt

9. Tetszett/ nem tetszett? Miért?

* Megható az anya búcsúja a fiától. Érdekes a kínai hímzés. Olvasmányos, tanulságos, szórakoztató volt.

* Tetszett, érzelmileg megérintett.

* Tetszett. Eddig nem hallott erről a törvényről. A történet elemeit ismerte máshonnan. A két idősíkkal feldolgozhatóvá vált a történet.

* Tetszett, mindig megérint a diszkrimináció. A bűnbak-képzés. Semmit sem tanul a múltból az emberiség. Ocsmányságok derülnek ki. A férj abszolút példakép lett.

* Élmény volt olvasni, főleg a kínai szálat. A japánok anno nem érintettek meg annyira, mert az közösség volt. Itt egy egyén sorsán keresztül kapunk képet. A nagymama lábujjai visszahajlottak, nem tudott járni.

* Nagyon tetszett. Sokat lehetett belőle tanulni. Első könyv, ami idén 5 lett.

* Ez tetszett idén a legjobban. Történet tele szimpatikus szereplőkkel. Jó volt olvasni. 3 nap alatt elolvasta. Nem lehetett letenni.

* Stílusa könnyed, ezért nem éreztem annyira fajsúlyosnak.

6. Középkor és az istenítélet

 Júniusban Eric Jager: Az utolsó párbaj című művét olvastuk el. 

Először magának az istenítéletnek néztünk utána, hogy mennyi fajtája is volt. Sulinetes link alapján ismertettem a variációkat. Aztán megbeszéltük, hogy ki mennyit hallott ezekről:

1. Mennyit hallottatok ezekről az istenítélet - fajtákról? 

* Ilyen formában nem ismerte. A boszorkánypróbáknál hallott a vízpróbáról. Csak azon gondolkodott végig, hogy ezt tényleg elhitték? Ha igen, akkor ez hogy fért össze azzal, hogy simán paráználkodtak, öltek, bűnöket követtek el? 

* A középkori ember hite azért nagyon más volt, mint a mai emberé. 

* Azért párbajoztak, mert nem akartak gyávának mutatkozni, és hogy a hatalomban maradhassanak. 

* A mai esküdtrendszer igazságosabb, mint ez a fajtája az igazságszolgáltatásnak? 

* A zsidóknál 2-3 taun kellett , hogy elfogadják az esküt. Itt azonban nem volt tanú.

* Jelenkorban a mentelmi joggal, óvadékkal ki tudnak bújni az igazságszolgáltatás elől, így sem igazságos a dolog.

2. Kinek volt igaza a könyvben szerintetek?

• A nőnek van igaza: ha nincs igaza, miért mondta volna? Csakis azért, mert megtörtént.
• Egyáltalán hogy hagyhatták a nőt egyedül? Anyósa a teljes szolgahaddal elment. 
• Beépített ember kellett: anyósát is elcsalták? 
• Szerinte az nem kétséges, hogy megtörtént, a kérdés, hogy a nő biztatta-e erre a férfit? Kacérkodás? 
• Hiedelem szerint: erőszaktól nem lehet terhes a nő. 
• Anyósnak nem mondja el. Valószínűleg azért, mert nem voltak olyan jóban. Cserbenhagyta.
• Le Gris a barátját bízta meg a figyeléssel. Adam bebörtönzése: most akkor Péter szerint ártatlan vagy bűnös a kegyeltje? 
• Valószínűleg Marguerite azért csak a férjének szólt, mert neki kellett eldönteni, hogy mi lesz. Viszont utána a férj a családdal is megbeszélte.
• A kortársak Le Grist tartották igaznak. 
• János sokat pereskedik, de mindig veszít. Le Gris elvett tőle mindent: földet, hivatalt, végül pedig a feleségét is.

3. Mi a könyv műfaja? Fikció vagy ismeretterjesztő?

  § Valamennyire fikció, viszont akkor mindig szólt a szerző, ha a saját véleményét írta le. Tehát különválasztotta a tényeket és a fikciót.

§ Nem regény, hanem forráskutatás.

§ A történelmi hátteret nagyon jól és aprólékosan ábrázolta. Ez inkább egy tanulmány, mint egy regény. 

4. Térjünk rá magára a pérbajra!

• Minden részlete nagyon érdekes volt, de főleg a ló.
• Csoda, hogy ilyen páncélban meg tudtak mozdulni.
• Nagyon szemléletes volt. Azon gondolkodott, hogy a hétköznapi szükségleteket hogyan oldották meg?
• A párbaj végén a legyőzöttet csak elcipelték, nem foglalkoztak tovább vele.
• Nagyon izgalmasan, jó feszültségteremtően volt megírva ez a rész. Végig lehetett izgulni, hogy ki is győz. Maga a párbaj is nagyon fordulatos volt. 
• Lovakat is sokáig képezték a harcra, hogy tudják a vasat hurcolni.
• A fegyverzetet nagyon részletesen leírta, azt, hogy milyen sokféle fegyverzet volt. Kitért a szegény- gazdag lovagok ellentétére. 
• Sokat kutatott, az látszott a könyvön. 

5. Mennyire volt olvasmányos?

• Lassan lehetett haladni vele, de olvasmányos volt.
• Néha kicsit túl részletes, látszik, hogy az USA olvasóknak készült, akiknek el kellett magyarázni, hogy Európa hogyan működött a középkorban.
• Áldozathibáztatás. Férfiak világa volt, az ő gondolkodásuk szerint működött. A nő csak hadizsákmány. 

6. (Aki látta) a film és a könyv összehasonlítása:

• A film unalmas és hosszú, mert három szemszögből elmondja ugyanazt.
• Kicsit más sorrendben történnek az események.
• A film sugallja, hogy mit gondolj, a könyv nem.
• 
  Életében először a könyv jobban tetszett, mert nagyon szemléletesen ír a szerző.
• A film jobban kiemeli a férfiak magatartását, a dorbézolásokat.
• Az is jobban érthető a könyvben, hogy Péter miért szerette jobban ezt a vazallusát, hiszen a pénzügyeit rendbe tette. 
  

7. Tetszett / nem tetszett? Miért?

• Tetszett. Olvasható, gördülékeny, érdekes. Részletes, de nem unalmas. Kivetést csak abban talált, hogy a történelem nem változott semmit.
• Maga a történet nem tetszett, de az jól volt bemutatva.
• Elment. Számára inkább a film volt művészi. Viszont a könyv jobb alapot ad a filmnek.
• A történet tetszett, de az istenítéleten sokat rugózik még. 
• Nehezen állt neki, de párhuzamosan az olvasással nézte a filmet, és így jó volt. A filmet inkább a főszereplő miatt nézte meg. Ránézésre az aranyifjúnak adott igazat. Nem tudjuk meg sokáig az igazságot, sőt, ma sem ismerjük azt teljesen. 
• Érdekes volt, az idei olvasmányok közül ezt olvasta először. Ennyi idő után olyan részletesen már nem emlékszik rá. Sokat vitatott. Arra hajlik, hogy Jánosnak van igaza.
• Nagyon tetszett, sokat tanult belőle, sok újdonságot a korról. Például, hogy akkoriban Párizs volt a legnagyobb város, az öltözetekről. Ilyenekről soha nem halott még. Örül, hogy olvashatta.
• Tetszett, de a könyv jobban tetszett, mint a film. Matt Damon a filmben nem volt szimpatikus, de János a könyvben igen. Szereplők a könyvben jók. Sok új információt megtudott, tanult belőle.
• Tetszett. Sok információ volt benne olvasmányosan. Illett a tematikába.

5. A gályarab lelkészek

 Az év ötödik könyve Moldova György: Negyven prédikátora volt. 

1. Hallottatok-e már a gyászévtized kifejezésről? 

• nem
• egyháztörténetből igen
• igen, a gályarab lelkészeknek Debrecenben szobruk van, annak idején II. János Pál pápa is megkoszorúzta

2. Mi volt a legmegdöbbentőbb információ a könyvben? Mi volt újdonság?

• Miért írta ezt egyáltalán meg Moldova? Mert az emlékirat felkeltette az érdeklődését.
• Nem csak nálunk volt durva a protestánsok üldözése, gondoljuk csak a franciáknál a hugenottákra. 
• A gályarabság is durva, de út közben és a börtönökben is nagyon kegyetlenül bántak velük.
• Még a kiszabadulásuk után sem szabadott tevékenykedniük. Utána is nehéz sorsuk volt.
• Jezsuiták a Jézus szíve társaságnak nevezték magukat, hogyan okozhattak mégis ennyire sok testi-lelki nyomorúságot?
• Ember embernek a legnagyobb farkasa.
• Katolikusok egymás ellen is támadnak.
• Hatalomról szólt ez is.
• Ebben az időben az ország nagy része protestáns.
• Út közben az adakozást is megtiltották.
• börtönviszonyok
• Grófnő, aki nem engedte tanítani a gyerekeket.
• kínzások

3. Honnan vették a lelkierőt? 

• hitből
• labilis társukat támogatták
• Mi el tudunk-e ilyen hitet képzelni?
• igazi példaképek
• akik kiszabadították őket, azok is példaképek
• szilárd hitük volt
• ez emberileg nem kibírható, csak felsőbb hatalom segítségével
• akik nem vállalták, azok is megérthetőek
• komoly hitbeli magalapozás előzte ezt meg
• Ezzel szemben a mai világban szélkakas vélemények és hangos, káromkodós világ a jellemző.
• felelősség
• eszköztelenek voltak
• az emberi értékrend is más volt akkoriban

4. Tetszett-e a szerkezet, a visszaemlékezős stílus? 

• nem , olyan volt, mintha a híreket hallgatnám
• tényszerű
• Narrátorunk a halála előtt írta meg, amikor már minden tanú meghalt. Ő ott volt, neki kötelessége volt erről beszámolni, hogy ne felejtődjön el.
• érzelemmentes
• nehéz úgy megírni, hogy megtalálja az író az arany középutat
• Kérdés, hogy a tényszerű ábrázolás nem üt-e nagyobbat?
• nyelvileg gazdag, de úgy, hogy nem archaizál, még humor is van benne

5. Tetszett / nem tetszett? Miért?

Kati néni

Tetszett, sokat tanult belőle. Örül, hogy bekerült ez a könyv a tematikába. Megdöbbentő, hogy emberek mennyi mindent képesek elviselni.

Marika

Tetszett, már másodszor olvasta, de sok mindent elfelejtett belőle. Szégyellte, hogy nem tudta a neveket.

Anikó

A nyelvezete nagyon tetszett, a régi szólások. Borzalmas volt az ellenreformáció, ezt eddig is tudta, de hogy ennyire! Kitartás és a példaképek csodálata marad meg belőle.

Magdi néni

Nagyon tetszett, sok újdonság volt benne , de nyomasztó. Tényszerű, ez jó, mert eljutott hozzá. Dokumentalista, lehetett haladni vele. Emberközeli nyelven beszél. Könnyen értelmezhető.

Ági

Részben egyetért. A történelmi eseményekről nem tudott. Moldova kicsit újságszerűen írta le. A borzalmak nem lepték meg, mert a holokauszton nevelkedett. Borzalmas, önös.

Izabella

Felüdülés volt olvasni, mert magyar író volt, jólesett. Közel tudta hozni ezt a világot.

Ildikó

Fájdalmas, történelmileg realista, olvasmányos. A téma újat adott. Tetszett.

Anikó néni

Ismerte a könyvet. Jó volt újraolvasni. Szereti, ha példaképeket talál, főleg, ha azok hitbeliek.

Anita

Tetszett, megdöbbentő volt. Az idei téma is részben ennek a könyvnek volt köszönhető.

4. Egy 2023-as könyv pótlása (fakultatív)

 A könyvklub áprilisi olvasmánya egy 2023-as pótlás volt, hiszen Richard Powers Égig érő történetét nem tudtuk az előző évben elolvasni, mert hosszú is, meg - valljuk be- nem is egyszerű könyv. Ráadásul tavaly bevezettem, hogy bizonyos könyveket nem is kell elolvasni, csak aki szeretné. Ez is egy ilyen fakultatív kötet volt. 

1. Hogy boldogultatok a könyv felépítésével? Hiszen a felépítése olyan, mint egy fa. 

• nem törődtek vele, végül úgyis összeértek a szereplők
• ötletes, ez tetszett a könyvben
• az elején azt hitte, hogy különálló novellák, csak amikor véget ért a Gyökerek rész, akkor döbbent rá, hogy nem
• ez a szerkezet nem könnyítette meg az olvasást
• a könyv eleje még tetszett, a fák érdekelték, de az emberek viselkedése nem tetszett
• nem nehéz olvasni, csak összerakni a végén problémás
• hamar vált a szereplők között az író, ezért nagyon kellett figyelni
• fizikailag is nehéz volt tartani a könyvet

2. Karakterek

• egyik sem tetszett
• Douglas tetszett a legjobban, mert ő fát telepített
• Nick, de még inkább a családja visszamenőleg, ők mentették meg a gesztenyefát
• Patricia: nem jó a belső füle, de minden nehézség ellenére ledoktorál. Minden körülmények között túlél és boldogul. Szép volt az apa-lánya viszony. A férje is rendes, csak azzal törődik, hogy gondoskodhasson róla. 
• a legkevésbé Neelay-vel tudott azonosulni, aki egy indiai fiú és a mesterséges világban érvényesül
• Mimi sem szimpatikus, mert a nehézségekből kifarol. A farkasszemet nézés viszont érdekes volt. 
• alapból egyik sem rossz ember
• Ray és Dorothy, a házaspár visszavadítják a kertet. Dorothy az elején nem szimpatikus, de amikor elkezdenek a házassági évfordulójukra fát ültetni, kezdte megkedvelni. Ők passzívan tiltakoztak.

3. A könyv főszereplői még a fák is. Melyik volt a kedvenc?

• Minden fejezet elején volt egy levél, ami a szereplő jellegzetes fáját hivatott jelezni. Ez nagyon ötletes.
• legjobban a gesztenyefa tetszett
• eperfa
• mamutfenyő

4. Milyen újdonságokat tudtatok meg a fákról?

• egymást védik
• figyelmeztetik a veszélyre a többi fát
• emberek jelenlétét is érzékelik, és ha szimpatikus nekik, máshogy viszonyulnak hozzájuk
• a legcsodálatosabb teremtmények az író szerint
• fagyállót termelnek
• legalább annyi részük található a föld alatt, mint a föld felett
• számolnak az erdőtűzzel
• van olyan fa, ami egyszer virágzik, aztán kidől, hogy helyet adjon az utódaiknak
• haláluk előtt kipumpálják az ásványi anyagokat

5. Fontos téma a könyvben az ökoterrorizmus (1990-es évekre jellemző)

• először csak  passzívan állnak ellen, de a rendőrök erőszakkal reagálnak, aztán jön Olivia halála
• Mind a két fél a jövő érdekében teszi, amit tesz, de nem tudják egymást megérteni.
• Azonosak a célok, csak más eszközökkel akarják azt elérni. Mind a két fél átlép egy határon. 
• Mindegyik szereplőnknek tönkremegy az élete.Be kell zárkózniuk, várják, hogy elfogják őket. 
• Nem ez a módja a természetvédelemnek. Viszont valamit tenni kell, lásd. a hegycsuszamlás. 
• Tudni kell különbséget tenni, differenciálni.
• Az ember a legcsodálatosabb a teremtés szerint.
• Talán járható út lenne az, mit Attenborough tesz. Szemétszedő Tisza túrák.
• Jó lenne, ha engedélyhez kötnék a fakivágást. Sok helyen ez már megvalósulni látszik.
• Izabella elmesélése szerint a szabadságuk idején az Őrségben láttak egy farakást, amire rá volt írva, hogy ez Egy fantasztikus farakás,pedig egy teljesen közönséges volt, csak ezzel jelezték, hogy mennyi élet nyüzsög még mindig benne és rajta.Ezek olyan megállító és elgondolkodtató dolgok.

6. Több út is vezethet a megoldáshoz. Melyik a legszimpatikusabb?

• gesztenyefa őrzése
• Neelay: történetekkel hatni
• El kell dönteni, hogy mit is akarunk igazából: az eredetit megóvni, vagy azt, hogy a jövőbe is megmaradjanak a fák? 
• nem értünk dolgokat, ezért (akaratlanul) is pusztítunk
• az ember mindig többet használ, mint amire szüksége van, ezt a szemléletet kellene megváltoztatni
• Visszaél az ember a természettel. Mennyi az elég? Pl. ruházkodásban

7. Melyik visszatérő motívum tetszett a legjobban a könyvben?

• mondások
• fák
• a Föld élete, ha egy óra, akkor az ember az utolsó 4 percében él, és mégis mekkora pusztítást végez
• Jog: magántulajdon. Ha az állatoknak manapság már vannak jogaik, akkor a növényeknek miért nem? 
• börtön

8. Kinek hogy tetszett? Miért?

Ági

Nem ért a végére. Nehéz volt olvasni. Ezt meg lehetett volna írni egyszerűbben és olvasmányosabban is. 

Kati néni

Sokat tanult belőle, érdemes elolvasni. Amint visszaolvasta a jegyzeteit, kiderült, hogy jobban tetszett, mint amikor olvasta.

Marika

Mint történet tetszett. A baj a saját memóriájával volt, közben elfelejtett dolgokat. Mindig megállt az olvasásban, és így elvesztette a fonalat.

Anikó

Nyelvezete nagyon tetszett, szinte költői. Sokat tanult belőle: az élet mennyire bonyolult. Élmény volt.

Izabella

Nem mondaná, hogy tetszett, de erős emlékképek maradtak benne a könyvről. Szövevényes. Nagyon csűrcsavaros. Kevesebb szereplővel talán jobb lett volna.

Anikó néni

Bosszantotta a különböző idősíkok váltakozása. Zavarta a novella jelleg. Viszont a leírások elvarázsolták. Összességében nem tetszett, de sokat tanult belőle. 

Anita

A könyv szerinte zseniálisan van megírva. Sokat lehet róla beszélni. Jó a nyelvezete. 

3. Jugoszlávia utóhatásai

 Miha Mazzini : Kitörölve című könyvét olvastuk márciusban. 

1. Történelmi regény-e?

• Van benne sok minden a történelemből, a délszláv háború utóhatásaiból. 
• majdnem dokumentumszerű
• forradalom
• napjaink történelme
• Kell-e egy történelmi regény megírásához időbeli eltávolodás? - tanakodtunk. Legalább egy emberöltő jó lenne. A történelem tanár szerint 100 év távlatából lehet jól látni. 
• 1 generációnak 30-40 évnek tekinthetünk, így kb. a délszláv háború már történelemnek minősül. Milyen távolinak tűnik!
• Szerintünk történelmi regény.

2. Hallottatok-e erről a gyakorlatról, ami a könyvben szerepel?

• Nem, teljesen ledöbbentünk. Ez egy modern, burkolt népirtás.
• A szlovénok felsőbbrendűnek tartják magukat a horvátokhoz képest.
• 
  Hogyhogy a hivatalokban nem találják meg az okiratokat? A háborúban sok minden eltűnik. 
  
• Tito összezárva tartotta a népeket.
• Fura, hogy a csecsemő sem kapott papírt, ott, ahol született. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ahol születik, olyan állampolgár lesz. De itt el akarták lopni a csecsemőt, ezért sok mindent nem jogszerűen tettek. "Hogy adná oda egy külföldi állampolgárnak? " - kérdezgették a nővérek.
• Szűk határidők, megdöbbentő tettek.
• lakásfoglalás
• A megoldás szerint nem történelmi a könyv, mert az nagyon happy endes egyesek szerint.
• El akarták lopni a gyereket.
• Hivatalnokok azt csinálták, amit akartak.
• Akármilyen eseménynél nem a jog számított, hanem a rokonság.
• A kis részletek döbbentették rá, hogy velük is bármikor előfordulhat ilyesmi.
• "A törvény nem tudása nem mentesít alóla"- ez egy kemény mondás, igazság.
• Békeidőkben sem érthető a hivatalnokrendszer, nemhogy háborúban.
• Megdöbbentő, hogy ha meghalt volna, akkor sem tudták volna eltemetni. 
• A szlovénok viszonylag fejlettek, és ha ott ilyesmi történik, mi lehet máshol?
• Azért is volt ez a hajcihő, mert az EU választások előtt voltak. 

 3. Családi iszonyok - viszonyok

• A főszereplő lányt is állandóan fiamnak szólítják a szülei. 
• Az anyja az apja mellé állt a viszályban, a szakításban, még ha csak cseléd volt így ott.
• az élettársa is egy senkiházi
• szeretővel is érdekes a viszony
• Az anyja a balkonkertészetben élte ki magát.
• Apa katonaként viselkedik otthon is, mindig ugyanabban az időpontban sétál például.
• Markkal való kapcsolata: nem derült volna ki, hogy van egy közös gyerekük, ha nem kell a segítsége. Ez azonban az amerikai lelkét felkavarta. Viszont aktivizálta a problémamegoldó képességét. 
• Tito a legamerikaibb vezető volt ebben a blokkban.

4. Tetszett/ nem tetszett a könyv? Miért?

Magdi néni:

 Tetszett, hasonló filmet látott mostanában. Rémisztő, hogy ez bármikor, bárkivel előfordulhat. A főszereplőnek szerencséje volt a csellel, de másoknak nem volt ilyen támasza. Érdekes volt a történet, olvasmányos. A gyereket akarták, ez volt a mozgatórugó.

Kati néni:

Nem hallott még erről az esetről. Megdöbbent. Össze kellett volna fogni, de nem történt semmi.

Anikó:

Vérforralóan jó volt. Mellékszereplők miatt nagyon találóak. Aggódott, hogy nem lesz jó a vége. 

Marika:

Maga a könyv, ahogy meg volt írva, tetszett. Amit azonban leír, az egészen szörnyű. Azon csodálkozik, hogy miért csodálkozunk? Ma is a kapcsolatrendszerekkel lehet csak boldogulni. 

Ági:

Magdival ért egyet. A politika rossz, az élethez szerencse is kell. Nem szereti a happy endeket a történelmi könyveknél. 

Anikó néni:

Döbbenet és igazságtalanság. Mindenkitől megkérdezte a környezetéből, hogy hallott-e már erről az esetről, és senki sem tudott róla. Lekötötte a történet, emberi sorsokról szeret olvasni. Olvasmányos volt. Megmarad az emlékezetében ez a könyv majd. 

Izabella:

Tetszett, ahogy tagolva volt a könyv, jó lélegzetű regény volt. A síkok szépen egybefolytak. A fordító szépen fordított, nagyon minőségi volt a szöveg. A vége kicsit gyors lezárást kapott, nem számított happy endre. Ráadásul nem tetszett, hogy az volt ezáltal az üzenet, hogy egy amerikai majd megoldja. Humor is volt benne egyszer-kétszer.

Ildikó:

Felháborító témát jól dolgozta fel. Zala amilyen környezetben nőtt fel, azzal dacossá vált. Informatív. Sok minden kiderült, hogy milyenek a szlovénok.

Anita:

Megdöbbentő, de olvasmányos. 

2. Egy festőnő élete a reneszánsz korban

 Februárban Budai Lotti: A festőművész c. könyvét olvastuk a könyvklubbal. 

1. Történelmi regény-e ez vagy fikció?

Talán hibrid, hiszen vannak benne valóban élt személyek, és a történelmi események és a háborúk is valóságosak, de a főszereplőnk fiktív. A fülszöveg szerint történelmi, a korrajz hiteles, viszont a molyon nincs rajta ez a címke. 

2. Milyen tanulságokkal, ismeretekkel gazdagított a kötet?

• művészettörténet
• hitéleti, egyháztörténettel
• történelmi
• nőtörténettel
• Savanrole története, aki egy mártír, aki jót akart, de rossz eszközökkel
• Valakit zavart az elején, hogy jó könyvre számított, de aztán sok olyan dolog volt benne, amivel már más könyvekben is találkozott.
• Hogyan lesz festék a lapis lazuritból? 
• a részleteket egy képen nem a mester festette
• bíborcsigák
• ki kinek volt a kortársa
• humor is volt benne
• nyomda első használata
• történelmi személyek megismerése
• Lorenzo Medici személye
• Firenze mint a reneszánsz egyik központja
• pápák kettőssége
• hatalom nincs árnyoldalak nélkül
• Mi tesz valakit jó vezetővé? Ha arányaiban több jót tesz, mint rosszat? 
• Egy jó emberből nem lesz automatikusan jó vezető, de rossz emberből lehet akár jó vezető is.
• A vezetőknek nem az a dolga, hogy az embereknek jó legyen, hanem, hogy jól tegye a dolgát. 
• Ki ítéli meg, hogy ki a jó vezető? Sokszor a kortársak és az utódok mást mondanak. 

3. Szereplők:

Loranzo Medici: 

• támogatta a fiatal művészeket
• összefogta a várost
• szerették
• kétarcú
• megértő, családszerető
• a pápát befolyásolta
• a pénzügyekhez azonban nem értett, azt bízhatta volna másra
• morálisan szürke karakter

Bianca: 

• tudta, hogy mit akart, és azt ki is harcolta
• jól viszonyult a többiekhez
• alkalmazkodott a körülményekhez

Katerine Sforza:

• erőskezű
• támogató
• azért voltak disznóságai is

Kapitány: 

• jó városvezető
• bátor
• hűséges

Bertolo mester:

• ahogy tanította, úgy is élt: alázatosan
• a festők is rá vannak szorulva más mesteremberekre
• új technikákat is alkalmazott
• kiderült, hogy barna szín nincs: ez a többi szín sötét árnyalata

Patkány:

• számító, ugyanakkor beérte a hat arannyal

4. Tetszett-e a könyv vagy nem és miért?

Magdi néni: Tetszett amikor olvasta. Izgatta, hogy valódi történelmi szereplő-e a lány? Tetszett a történetmesélés, eseménydús volt. 

Ildikó: Minden volt benne, mint egy turmixban. Tetszett, hogy korhűen mutatta be a festészetet. Globálisan azonban nem tetszett a stílusa miatt. 

Anikó néni: Érdeklődve olvasta, tetszett neki, lekötötte. Plusz pont, hogy nem felejtette el a történetet.

Ági: Tetszett a korábrázolás. Felelevenítette a történelmi ismereteket. Jól volt megírva, olvasmányos, kellemesen tanult általa.

Marika: Tetszett, de csak 4-t tud rá adni. Sok általa ismert elem volt benne. Jól megírt, olvastatta magát. Túl sok új elemet nem talált benne, de azok jók voltak.

Izabella: Könnyű, olvasmányos, de nem pendített meg benne húrokat. A történet előrehaladtával a festészet mellékessé vált. 

Anikó: Színes volt, sokrétű, sok témát felhozott, de ezeket nem bontotta ki. A festékek készítése viszont nagyon érdekes volt.

Kati néni: Nagyon tetszett, ötös. Felüdülés a többihez képest.

Anita: Tetszett, de egyszer olvasható kategória

2024/1. A postán rendelt japán feleségek története

 Könyvklubunk 2024-es tematikája A történelmi igazságtalanságok lesznek, ennek első része Julie Otsuke: Buddha a padláson című lett. Olyan történelmi helyzetekkel akarunk megismerkedni, ami nem kap olyan sok visszhangot, de mégis fontos lenne róla tudnunk. Mivel új témába kezdtünk, először is a történelmi regényről beszélgettünk.

Milyen is egy jó történelmi regény? 

•  hiteles
• legyen benne olyan szál, amihez kötődni tudunk
• szereplőknek lehessen drukkolni
• újdonságot mondjon
• források legyenek, amire támaszkodhatunk
• ne legyen szájbarágós
• izgalmas regény legyen
• atmoszféra 

Ekkor felmerült, hogy mit nevezünk egyáltalán történelmi regénynek? Csak amik valós történelmi személyekről szóltak, ami dokumentalista jellegű? Fontos, hogy ne csak egyoldalúan mutassa be az eseményeket a könyv. 

A Buddha a padláson tehát történelmi regény? Mit tanultunk belőle? 

Igen az, tényszerű. Pearl Harbor után az összes japánt áttelepítették, attól függetlenül, hogy bűnös volt-e? Pedig hány évvel azután történt ez, hogy megérkeztek az USA-ba, a gyerekeik már amerikaiaknak születtek. keményen dolgoztak, szinte minta-állampolgárok voltak, mégis szívszorító, hogy így jártak. 

Felmerült a kérdés, hogy mit várunk a bevándorlóktól? Azt, hogy beilleszkedjenek vagy a hagyományaikat őrizzék? Ha önként vándorolt ki, akkor egyénként ment ki a jobb élet reményében, mégis az elől szöktek, ahová kerültek. Egyáltalán nem lett jobb életük. A közösség és az egyén összeütközött, mégis egy közösséget alkottak a kívülállók szemében, de nekik is össze kellett tartaniuk. 

Hol a felebaráti szeretet? Nehéz elképzelni ezeket a korlátozásokat, mert közben hetek teltek el. Mint a lassan forralt vízből a béka sem ugrik ki. 

Az utolsó fejezet

Az eltűnések. Írói szemszögből zseniális húzás, hogy a fejezetből eltűntek a japánok. Szomorú, ahogy halványultak az emlékek, és a végére már abban is kételkedtek, hogy tényleg éltek-e köztük egyáltalán. Mindez pedig relatív rövid időn belül. 

A számomra legmaradandóbb idézet már az első fejezetben elhangzik: 

Tudja egyáltalán valaki, hogy itt vagyok? 

39. old.

Az utolsó fejezet pedig gyomorba vágóan reflektál arról, hogy nem. 

Az elbeszélésmód (TSZ/1) 

• egyáltalán nincs párbeszéd
• tömény információt kapunk, így hiába rövid a könyv, lassan lehet csak haladni vele
• szenvtelen stílus: száraz tények
• gondolatritmus
• amerikaiakról E/3 -ban, személytelenek
• nincsenek személyek
• amikor elkezdődik a kitelepítés, onnantól vannak amerikai nevek
• egyetlen fegyverük van: a hallgatás
• csupa kijelentő mondat
• megrázó, de így tudta elmondani mindenki sorsát
• befogadhatatlan sorsok, egyénként nem is lett volna ilyen megrázó 
• tömény
• érdekes stílus, úgy meséli, mintha egy közösségből bárki lehetett volna
• osztozik a másik sorsában
• megható volt, mennyire japán: kollektivizmus
• E/2 néha beszúrva a szövegbe dőlt betűsen, mintha kiszólna a szövegből
• megdöbbentő és szívszorító
• idegenül hatott
• leróni a tiszteletet

Mire utal a cím?

• mosolygó Buddha a jólét jelképe
• láthatatlanság
• nem akarják a szégyellt hagyományt magukkal vinni
• nem élhették meg a saját identitásukat
• remény, hogy visszatérhetnek? 
• kollektív tudat

Tetszett/nem tetszett? Miért?

• A stílusa és a témája nem, de tanult belőle. Nem kedveli a nők megaláztatásáról szóló könyveket. 
• Megrázó, bravúrosan megírt könyv. Nagyon tetszett.
• Új téma, a stílus megrázó. Értékeli.
• Tetszett, jól tudott haladni vele. A téma és a cím kezdetben elrettentő volt, egyénileg biztos nem választotta volna ezt a könyvet.
• Tetszett, érdekes alkotás.
• Tetszett, de nagyon megdöbbentett.
• Tetszett a könyv, de a stílussal bajban volt. külseje is tetszett. Azt jelképezi, hogy ha valami eltörik, azt aranyporral összeragasztják, hogy értékes legyen. Ez egy keleti művészeti ág, mert náluk a sérült tárgy elviselhetetlen. 
• Tetszett, jó a fordítás is.