IX. Történelem

Könyv: Jakab-Köves Gyopárka: A konokok. Ez egy különleges könyvklub lett volna, mert az írónő megígérte, hogy eljön, de sajnos közbejött valami, így hagyományos alkalmat tartottunk, de a regényt mindenkinek ajánljuk, és nem bántuk meg, hogy elolvastuk.

VIII. Színház

Ehhez a témához mi mást olvashattunk volna, mint Somerset Maugham: Színház c. regényét?

Maugham életrajza:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Somerset_Maugham

VII. Festészet

Témához illő könyv: Tracy Chevalier: Leány gyöngy fülbevalóval.
Mivel az írónőről magyarul csak azt találtam, hogy 1962-ben született Washingtonban, rendhagyó módon most nem az ő életrajzával kezdtünk, hanem a főszereplő, Vermeer életrajzát hoztam, ami különben is jobban illeszkedik a témához. Íme:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jan_Vermeer_van_Delft

VI. Földrajz

Ha valamitől megijed az ember, azt a legokosabb megmérni. (19.old)

Ebben a témakörben Daniel Kehlmann: A világ fölmérése c. könyvét olvastuk. Sok idézetet írok majd ide belőle, mert rengeteg jó megállapítás és beszólás található ebben a kivételes regényben.

Németországról ismertető:
http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g

Daniel Kehlmann életrajza:

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Daniel_Kehlmann

V. Cukrász

Erre a témára egy könnyedebb könyvet olvastunk: Joanne Fluke: Egzotikus csók és gyilkosság-t.  Több süteményt meg is sütöttünk belőle, és teszteltük a könyvklubi alkalmakon, magyarán jól belakmároztunk belőlük! :-)
Egy kis cukrásztörténelem:
http://www.pistisuti.eoldal.hu/cikkek/tortenet.html

Joanne Fluke életrajza (már amennyit találtam):

JOANNE FLUKE (1943- ) Joanne Fluke egy minnesotai kisvárosban nőtt fel, ahol a szomszédok barátságosak, a tél viharos, a közlekedési dugó – amit egy traktor okoz – három autóból áll, és a legnagyobb botrány az, amikor egy fiatal özvegyasszony szárítókötelén egy ismeretlen férfi alsóneműt szúrnak ki. Valószínűleg szülőhelyéhez kötődő élményei késztették az írónőt arra, hogy az egyébként tipikus észak-amerikai kisvárost, Lake Eden-t tegye meg a rejtélyesnél rejtélyesebb gyilkosságok sorozatának helyszínévé.   Mielőtt elkezdte volna írói pályáját, volt általános iskolai tanár, pszichológus, zenész, asszisztens egy magándetektív mellett, titkárnő egy vállalatnál, ügyvédi irodában és gyógyszergyárban, gyorséttermi-szakács, virágbolti eladó, rendezvényszervező, egy azóta megszűnt operációs rendszer számítógépes tanácsadója, televíziós vetélkedőműsorok asszisztense, a férjével alkotott forgatókönyvíró csapat fele, és mindezen felül anya, feleség és háziasszony. Most Dél-Kaliforniában él férjével, gyermekeivel, három kutyájával, egy öregedő cicával és különféle lármás rágcsálókkal a padláson. A szerzőnőt a krimisorozat írása közben minden bizonnyal segíti a változatos munkakörökben szerzett rengeteg tapasztalata, a családja, amelynek minden tagja támogatja, különösen, amikor egy-egy sütemény „teszteléséről” van szó. Könyveiben remekül ötvözi a rejtélyek, a sütemények és a macskák iránti szenvedélyét. Írásai kapcsán világszerte újabb és újabb klubok szerveződnek. Joanne egy interjúban a krimit a kirakós játékhoz hasonlította. „Mindig szerettem a puzzle-t és a jó krimi olyan, mint egy jó puzzle. Úgy kell összeraknod a darabjait, hogy értelmük legyen.” Művei: Egzotikus csók és gyilkosság (1)                    Pikáns meglepetés és gyilkosság   (4)                                Epertorta és gyilkosság (2)                              Csokis tündértorta és gyilkosság (5)               Áfonyás muffin és gyilkosság (3)                   Karácsonyi habcsók és gyilkosság (6)    stb. (jelenleg 12 részes)

IV. Inas, komornyik

P. G. Wodehouse: Fő a pléhpofa, Jeeves c. könyvével üdültünk egy kicsit fel. Már több kérést hallottam a könyvklubosoktól, hogy ne mindig csak komoly témákról olvassunk, így most egy könnyedebb, humoros regényt is belevettem a listába. Persze itt is találtunk néhány megszívlelendő bölcsességet:

" ... ám a nagy lecke, amelyre az élet megtanít bennünket, az, hogy mindenkor tudjuk, mikor célszerű és mikor nem, hogy a dolgok középpontjában legyünk."

P. G. Wodehouse életrajza:
http://hu.wikipedia.org/wiki/P._G._Wodehouse

III. Televízió

Ebben a témakörben Örkény István: Rózsakiállítás c. művét olvastuk el.
Örkény István életrajza:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rk%C3%A9ny_Istv%C3%A1n

A televízió története:
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=563&tip=0
Ez kissé a műszaki irányba vitt el minket.

II. A kémia

Ehhez a témához Per Olov Enquist: Blanch és Marie című könyvét olvastuk el.
Svédországról tájékoztató:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g

Per Olov Enquist életrajza:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Per_Olov_Enquist

A kémiáról röviden:
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9mia

I. A könyv

Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó c. könyvét olvastuk ennek a témának a feldolgozásához. Mivel olasz írótól még nem olvastunk, megismerkedtünk először Olaszországgal. Az alábbi link alapján haladtunk:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszorsz%C3%A1g
Az író életrajzát kicsit nehezebb volt összeszedni, ezért idemásolom:

Italo Calvino

(1923-1985)

ü Italo Giovanni Calvino Mameli (Santiago de Las Vegas, 1923. október 15. – Siena, 1985. szeptember 19.) olasz író, újságíró.

•   Italo Calvino a 20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója volt.

•  Egy Havanna melletti faluban, olasz szülőktől született, 1923-ban. Apja, Giacomo Calvino, becenevén Mario, ligúriai származású agronómus, anyja, a szárd gyökerekkel rendelkező Eva Mameli botanikus volt, aki természettudományos egyetemi tisztségeket töltött be kivándorlásuk előtt Paviában és Sassariban. Trópusi botanikuskertet irányítottak Kubában.

• Miután 1925-ben egy hurrikán romba döntötte bungalójukat, rövid Santiago de Cuba-i tartózkodás után, a család 1926-ban repatriált.

• Calvino ifjúkorát apja szülővárosában, Sanremóban töltötte, a második világháború alatt ellenállóként harcolt a partizánmozgalomban. Tagja lett az Olasz Kommunista Pártnak is, az Unità című lapjába rendszeresen írt 1946/47-ben.

•  Tanulmányait a második világháború szakította félbe: besorozták a fasiszta hadseregbe, innen megszökött, és csatlakozott a partizánokhoz. A háború után visszatért a Torinói egyetemre, közben dolgozott a kommunista párt lapjának, a L’Unitának. A pártnak is tagja lett, de 1956-ban, a magyar forradalom leverésekor kilépett.

•  Első két szépirodalmi alkotásához (A pókfészek ösvénye, Végül arra száll egy holló) a partizánélet élményeiből szerezte anyagát. 1948-tól az olasz könyvkiadás egyik legnagyobb alakja, Giulio Einaudi olasz esszéista, irodalomszervező tulajdonában lévő, torinói székhelyű Einaudi Könyvkiadó legjelentősebb szerzői közé tartozott, segített is a válogatásban az alapítónak és szerkesztőként is közreműködött, miközben több lap is közölte cikkeit.

•   1952-ben járt a Szovjetunióban, ahol egészen közelről szemlélhette a megvalósuló szocializmust, de amit látott, nem töltötte el különösebb örömmel. 1959-60-ban a világ másik felével, az Egyesült Államokkal is megismerkedett, ám itt szerzett élményei sem lelkesítették különösebben.

•   1964-ben megnősült, és előbb Párizsban, majd Rómában telepedett le hosszabb időre. Élete utolsó éveiben Közép-Itália “reneszánsz ékszerdobozában”, Sienában élt, itt is hunyt el agyvérzés következtében 1985. szeptember 19-én.

•   Pályája kezdetén a háború utáni neorealizmus jegyében születtek az ellenállásról szóló művei, de az ötvenes évek elejétől egyre inkább a fantasztikum, a meseszerű, a groteszk lett írásainak fő ismertetőjegye. Maga is gyűjtött népmeséket, amelyeket két kötetben jelentetett meg.

• 1960-ban publikálta a Magyarországon is nagy sikert aratott Eleink című kötetet, amelyben három groteszk és fantasztikus kisregényét (A kettészelt őrgróf, A famászó báró, A nemlétező lovag) adta közre. Ezeknek a novelláknak egy részét – a Calvino-életművet bemutató Európa-sorozat soron következő kötetének elbeszéléseit – egy valahai kiadás a sci-fi műfajába sorolta. Rég kiderült azonban, hogy a hallatlan fantáziával megírt, galaktikus fényekkel sziporkázó, pattanásig feszített logikájú történetek nem tűrik a besorolást. A Komikozmosz ugyanis remekmű. 1965-ben megírta a Kozmikomédia című novellaciklusát, amelyben a tudomány világának legendáit és mítoszait ábrázolta ironikus köntösben.

•   1960-ban Italo Calvino olyan neves írók és matematikusok társaságában, mint Jacques Roubaud és Georges Perec csatlakozott Raymond Queneau új irodalmi műhelyéhez, melyet Oulipo (Ouvroir de Littérature Potentielle) elnevezéssel jelölt.

•   A hetvenes évek elején felkérték, hogy egy XV. századi tarotkártya-csomaghoz írjon szövegeket. Így készült el 1973-ban az Egymást keresztező sorsok kastélya című regény, a kártya figuráinak egymásba fonódó történetét figyelemmel követő, e történeteket kommentáló írás.

•   1979-ből való az újszerű, játékos szerkesztésmódot alkalmazó Ha egy téli éjszakán egy utazó című regénye, amelyet az alapötlet és az ezt kibontó fordulatos, krimiszerű izgalmakkal teli mese miatt sokan Umberto Eco A rózsa neve című munkájához hasonlítanak. Mindkettő az úgynevezett mágikus realizmus remeke, amely irányzathoz többek között olyan írók tartoznak, mint García Márquez és Borges.

•   1983-ban született meg Calvino utolsó munkája, az önéletrajzi elemekből építkező Palomar. Halála után nem sokkal megjelent a Harvard Egyetemen tartott előadásainak szövege Lezioni americane címmel.

 

2014-es könyvlista

A 2014-es tematika a következő:

2014-es könyvklub-könyvlista

Téma: Tudományok, művészetek, foglalkozások

1. A könyv: Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó… (január)

2. Kémia: Per Olov Enquist: Blanche és Marie könyve (február)

3. Film, Televízió: Örkény István: Rózsakiállítás (március)

4. Inas: P.G. Wodehouse: Fő a pléhpofa, Jeeves! (április)

5. Földrajz: Daniel Kehlemann: A világ fölmérése (május)

6. Festészet : Tracy Chevalier : Leány gyöngy fülbevalóval (június)

7.  Cukrász: Joanne Fluke: Egzotikus csók és gyilkosság (július)

8.   Színház: Somerset Maugham: Színház (szeptember)

9.  Történelem: Jakab-Köves Gyopárka: A konokok (október)

10.  Fizika: Jorge Volpi: Klingsor nyomában (november)

11.  Irodalom: Carlos Ruiz  Zafón: A szél árnyéka (December)

Olvasásban és beszélgetésben gazdag évet kívánok !

12/2. Lear király

William Shakespeare életrajza:

http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Shakespeare

Az irodalomtudósok vitatkoznak arról, hogy ki is az igazi szerzője a drámáknak. Több jelölt is van, a hivatalos változat a fenti. Erről a témáról készült egy izgalmas kalandregény is, aki többet szeretne tudni erről a rejtélyről és a teóriákról, annak ajánlom:

Jennifer Lee Carrell: a Shakespeare-titok c. könyvének nagy előnye, hogy az írónő Shakespeare szakértő, és a regény végén leírja, hogy mi a regényében a tény, és mi  a fikció, illetve, hogy hol tartanak a Shakespeare kutatások.

12/1. A szerepek határai

1. Milyen szerepeink vannak?

Mi a szerep egyáltalán? Az egy művi, csinált dolog vagy  egy pozíció (pl. édesanya szerep, a munkahelyen stb.)?
Különböző szerepek vannak:

• megírt szerepek: szerepjáték, számítógépen a játékok
• ahol magunkat adjuk: pl. család, gyülekezet
• ahol rákényszerülünk a szerepjátszásra: pl. munkahely

Máshol, más környezetben más-más oldalunk kerül előtérbe.
A kamaszok játszanak leginkább szerepet, mert ők keresik a helyüket. Szoktuk mondogatni: "Szerepet játszott valaki".
A beosztott és a főnök is egy-egy szerep. A pedagógus kicsit színészi pálya is.

2. Mi a különbség a szerep és az álarc között?

Álarcot idegen környezetben húzunk, hogy ne ismerjenek meg igazán bennünket. Fontos, hogy mit várnak el tőlünk?
A szerep lehet öntudatlan, az álarc mindig tudatos. Ez utóbbi megtéveszt, gyakran így védjük magunkat. Esetleg így akarunk elérni valamit.

3. Vannak-e olyan szerepek, amik ránk ragadtak, de mi nem szeretjük őket?

Partnertől is függ a szerep. Például a háziasszony szerep terhes, de nem lehet átadni, mert nincs aki átvenné. Az időhiány miatt nem tudunk megfelelni szerepeinknek, ezért feladjuk.
Az öregeknek már sokkal több minden megengedett, nincs akkora megfelelési kényszer.

4. Hogyan születik egy szerep az életünkben?

• belenövünk
• az élet hozza
• elvárások miatt

5. Mi van akkor, ha szerepeink ütköznek?

Konfliktus. Át kell értékelni szerepeinket. Vannak olyan emberek, akik a legrosszabbat hozzák ki belőlünk. Provokálnak minket. Ilyenkor sokat segít a humor.
Vannak emberek, akik primitívek, akik nem értik a finomabb nyelvet. A férfiak sem értik a célzásokat, velük egyenesen kell beszélni. Sokat segít az emberismeret.

6. Szerepeink között ismerjük-e magunkat? 

Mások jobban meg tudnak ítélni minket?  A hitelességet megérezzük a másik emberen. Mi talán azt tudjuk jobban, hogy milyenek szeretnénk lenni.

Jó példa az önismeretre az Ilyenek voltunk c. Ákos dal:

http://www.youtube.com/watch?v=MCJGZDNDwgY